XI.

Hello! Nagyon örülök annak,hogy még mindig itt vagytok annak ellenére,hogy régen nem volt rész. Nagyon szépen köszönöm a kattintásokat, a követőket és persze a kommenteket. Nagyon jól esik, és remélem hogy nektek viszont tetszenek a részek. Próbálom hoszabbra írni őket,mert belátom elég rövidre sikerednek. De nem is húzom tovább a szót,itt is lenne a következő rész! Jó olvasást!- Kriszti xx 

Chapter 11.


Kinyitottam szememet,s rögtön Harry jutott eszembe. Nem éreztem derekamon,sem sehol máshol a kezét,így megfordultam, hogy megnézzem. De nem volt mellettem.Éreztem a mellettem lévő párnán az illatát.
Annyira jó illata van. Kezembe fogtam a telefonomat.8:41. Nem szokásom ilyen sokáig aludni,így rögtön felpattantam az ágyamból. Elvégeztem reggeli rutinomat,majd magamra kaptam egy fekete nadrágot,egy egyszerű szürke felsővel.Mire elkészültem már 9 óra is múlt. Lesétáltam a lépcsőn,és Niall láttam meg a kanapén terpeszkedve. Pár másodpercig megfordult a fejemben,hogy visszamegyek a szobámba,és inkább rá sem pillantok Niallre.De nem bújhatok el örökre előle.Szembe kell néznem vele.
-Szia-mondtam magabiztosan,miközben levetődtem mellé a kanapára.
-Jó reggelt-mondta széles mosollyal.
Ajak piercingjén megcsillant a fény.Istenem mennyire jól néznek ki rajta a piercingjei.Akaratlanul is végig futtattam szememet tetoválásain,és piercingjein.
-Még mindig jól nézek ki?-mondta,s nevetésben tört ki.
Érzem hogy arcom vörössé válik.Ennyit a magabiztosságról.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
Remélem elterelem a témát.
-Gemma és Harry elmentek egy közeli gyorskajáldába hogy hozzanak valami kaját.Kathy pedig még nem érkezett meg-mondta.
Csak bólogattam. Sosem szerette ha csak bólogatással fejezem ki azt,amit akarok. Mindig azt akarta, hogy határozottan ki mondjam amire gondolok.
-Még mindig nem szoktál le róla-csóválta rosszallóan fejét.
-Ahogyan te sem felejtetted el-mondtam.
-Három éven keresztül csináltad ezt.Persze hogy nem felejtettem el-mondta nevetve.
-Nem mintha olyan sokat lettél volna a társaságomban-motyogtam.
-Te nem engedted meg,hogy a bizalmadba férkőzhessek.Te taszítottál el magadtól.Nem én nem akartam közelebb kerülni hozzád-mondta,s ezzel egy kisebb vitába kezd bele.
-Talán azért Niall,mert folyton titkolóztál!-emeltem fel a hangomat-Hetekre tűntél el,és nem hívtál fel,sőt, még egy rohadt SMS-t sem hagytál!Aztán mikor hazajöttél,minden elakartál simítani egy bocsi,nagyon elfoglalt voltam-al. Azt hiszed jól esett?-néztem szemébe,s éreztem hogy könnyek gyűlnek szememben.
Sokat jelentett számomra Niall.És ahogy most felidézem ezeket az emlékeket,még jobban fáj,mint akkor átélni.
-Ugyan már Taissa.Nem várhattad el tőlem azt,hogy kitárjam előtted az egész életemet.Az egy dolog, hogy együtt voltunk,de azért vannak olyan dolgok amiket senkivel sem osztottam meg.Az,hogy együtt voltunk, nem változtatott semmin-mondta vállat vonva.
-Pont arról szól egy kapcsolat, Niall, hogy nem titkolóznak egymás előtt, és minden elmondanak egymásnak, és közösen megbeszélik.Amit te viszont nem tettél-mondtam,s a fájdalmamat a düh vette át.
Megrázza fejét,és ügyet sem vet arra, amit mondok.
-Előre sajnálom Gemmát-morogtam.
-Megtanulhatnád azt,hogy magadban tartsd némelyik gondolatod.Mellesleg,inkább ne sajnálj senkit.Elég boldog ő mellettem-mondta,s mosolyra húzta a száját.
-Mivel lenne ő boldog melletted?Talán jól megfekteted?-néztem rá.
Kár volt ezt kérdeznem tőle,hisz jól tudom mi erre a válasza.
-Igen Taissa, jól megfektetem.Nem is egyszer fektettem már meg-mondta nevetve.
Erre nem voltam kíváncsi.
-Nem tehetek róla,hogy te nem akartad hogy megdugjalak.Nem mintha bármit is akartál volna-mondta,s keserűen folytatta nevetését.
-Jó reggelt tubicáim-lépett be Gemma az ajtón,s mögötte Harry.
Gemma Niall-höz lépett,majd egy csókot lehelt ajkaira.
-Hogy aludtál?-nézett rám kérdően Gemma.
Harryre sandítottam.
-Jól-mondtam kissé zavartan.
Harry arcán egy elégedett mosoly jelent meg.
-És te?-kérdeztem,majd rámosolyogtam.
-Fantasztikusan-mondta széles mosollyal.-Viszont farkas éhes vagyok!-mondta,s a konyhába szaladt.
Niall utána battyogott,majd Harry,s én is.Letelepedtünk az asztalhoz,majd Harry előszedte a különféle gyorskajákat.Mindenki kedvére választotta ki,hogy mit eszik.Én egy hamburger mellett döntöttem.
-Tényleg jól aludtál?-kérdezte Harry olyan halkan,hogy csak én halljam.
Nem mintha Gemma és Niall bármit is halottak volna egymás nevetésén kívül.Félve bólintottam egyet, majd láttam hogy Harry ismét mosolyra húzza száját.
-Be kell vallanom,én is kellemesen aludtam.Bár a cerkámmal volt egy kis gondom-mondta,majd elnevette magát.
Arcom ismét vörössé változott.Néha zavarba ejt amikor ilyen szavakat használ,de azért tetszik.Meglep hogy ismét ilyen kedves velem.Bár haragudnom kéne rá,és anyára is amiért nem mondanak nekem el semmit. Miután végeztünk az evéssel,Niall és Gemma összeszedték a cuccaikat,majd elbúcsúztak tőlünk,és elmentek. Kicsit üresnek érzem nélkülük a házat.Bár Niall nem igazán fog hiányozni.
-Végre elment az a barom-mondta Harry miközben levágódott a kanapéra.
-Remélem ezt nem a nővéredre értetted-mondtam miközben lehuppantam mellé.
-Nem.Niall-re-mondta ki egyszerűen.
-Én sem kedvelem-mondtam vállat vonva.
Ez talán kicsit hazugság.Szerettem őt,és nem azt mondanám hogy nem kedvelem.Inkább azt,hogy nem igazán jó a kapcsolatom vele.
-Eléggé feszült voltál a közelében-mondtam, s Harryre néztem.
-És?Igen.Mert egy barom-mondta,s megfeszült az állkapcsa.
-Semmi..csak észrevettem-mondtam.
-Te sem tűntél valami jókedvűnek a közelében-mondta,s szemembe nézett.
-Mert nem is voltam jókedvű-vontam meg vállam.
-Miért?-kérdezte őszinte érdeklődéssel.
-Mert..mert-csak ennyit tudtam kinyögni.
-Mert...?-nézett rám.
-Hanyagoljuk a témát kérlek-mondtam,s lesütöttem szemem.
-Nem.Tudni akarom-mondta,s közelebb jött.
-Nem Harry.Te sem árulsz el semmit nekem.Akkor én miért mondjak el neked bármit is?-néztem szemébe.
-Ha elmondod,kérdezhetsz tőlem valamit,és válaszolok rá-ejtette ki a szavakat száján.
Pár percig hezitáltam.Ez nem is olyan rossz ajánlat.Én elmondom neki,hogy jártam Niallel,ő pedig elfogja mondani nekem azt,hogy mit titkolnak anyával.
-Rendben-mondtam.
-Akkor halljam-mondta,s mélyen szemembe nézett.
-Niall és én régen egy pár voltunk-hadartam el.
-Mi?Ez komoly? Te és az az idióta?-nézett rám,majd nevetésben tört ki.-Legalább megdugott?
-Igen,jártunk.De ez miért olyan vicces?Nem mintha te és ő olyan sok mindenben különböznétek-mondtam.
Harry abba hagyta a nevetést,és rám nézett.
-Taissa,ezt jobb lett volna ha magadban tartod.És igenis, elég sok mindenben különbözöm tőle-mondta.
Máris eltűnt a jókedve.
-Akkor most válaszolj a kérdésemre-mondtam,s szemébe néztem.
Arca komoly volt.Semmi érzelmet nem vettem rajta észre.
-Mit titkoltok Kathyvel?-néztem mélyen szemébe.
Tekintetét rögtön lekapta rólam,s a földre nézett.
-Hallani szeretném,Harry-mondtam.
Azt mondta válaszol egy kérdésemre.Hát tessék.Most kérem a válaszát.
-Taissa.Ezt nem mondhatom el.Ez az egész több dologról szól-mondta.
-Persze Harry.Köszönöm a válaszod-mondtam kikelve magamból,s felrohantam a szobámba.
Annyira nehéz lenne kibökni hogy mi van? Kezd elegem lenni ebből a sok titkolózásból. Szeretem anyát,de ha nem mondja el,hogy mi ez az egész,elveszti a bizalmamat.
-Taissa.Kérlek ne duzzogj-lépett be a szobámba Harry.
-Mert mit tegyek helyette?Nevetgéljek és éljek boldogan az anyámmal és a pasijával?Mellesleg hogy a pasija nem is szereti őt,hanem inkább a lányával kavargat?-mondtam,s felpattantam az ágyból.-Köszönöm Harry,inkább kihagyom.
-De majd minden rendben lesz.Csak kis ideig kell nyugodtnak maradnom-mondta,s végigsimított karomon.
-Nem Harry!Te is az egyik pillanatban eljátszod a kedves fiút,a másik pillanatban pedig egy kiállhatatlan, undorító alak vagy.Így bízzak meg benned?-néztem zöld szemeibe.
-Taissa,ez nem így van-mondta,s még közelebb jött.
-De,Harry,igenis így van!-mondtam,s már könnyek gyűltek szemeimben.
-Sziasztok-jött fel anya a lépcsőn.
Rám nézett,s rögtön elkomorodott az arca.
-Mi a baj drágám?-lépett oda hozzám.
-Azonnal áruld el,hogy mit titkoltok előlem!

X.

Sziasztok! Nagyon sajnálom,hogy nincsenek részek.De az iskola miatt tényleg kevés időm marad. Próbálok rendszeresebben részeket hozni.Most viszont itt is lenne a következő rész,remélem tetszeni fog.Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 10.


Mikor megláttam az arcát,az ájulás szélén álltam.Niall állt előttem.Teljes életnagyságban.Semmit nem halottam róla azóta,amióta szakítottunk.Persze furdalt a kíváncsiság,hogy mit csinálhat,hogy van, és hogy
szeret-e még.Nem könnyen felejtem el azt a három évet.Voltak szép pillanataink,de a rossz pillanatokban sem voltak hiányaink.Folyton titkolózott,és sokszor egy telefonhívás után eltűnt. Hasonlóan mint Harry,csak ő volt amikor hetekre is elment,és nem kommunikáltunk túl sokat ez idő alatt.Emiatt is lett vége az egésznek. Megígérte,hogy nem fog titkolózni,de mégis folytatta. Sajnálom Gemmát.De azért bujkál bennem egy kis féltékenység.
-Ő itt Niall-mondta Gemma,s közelebb léptek.
Niall kék szemei csillogtak.Egy kis meglepettséget véltem felfedezni benne.De jól leplezte érzéseit. Ahogyan azt mindig is tette.
-Niall Horan vagyok-mondta,s kezet nyújtott.
Nyeltem egyet.
-Taissa vagyok-fogadtam el kéznyújtását.
A többieknek is bemutatkozott.Bár én ismertem.Elég jól ahhoz,hogy tudjam,most játszadozni fog velem. És szegény Gemmával is.A kanapéra ültünk.Én Harryvel az egyik kanapéra,s velünk szemben a másik kanapén Niall és Gemma foglaltak helyet. Niall átvetette karját Gemma vállán,s Gemma közelebb húzódott hozzá.Harry már lenyugodott,bár még mindig kisebb félelem terült szét bennem.Mi lett volna ha megüt?Niall és Gemma mesélni kezdték a megismerkedésüket és minden egyebet amit tudni kell róluk.Miközben beszéltek,közelebb csúsztam Harryhez,amit nagyon remélek nem vett észre,viszont annál inkább reménykedem benne,hogy Niall igen.Harry arcára pillantottam, de szerintem nem vette észre.Niall a szemembe nézett,és újra azt éreztem mint régen.A veszekedéseink miatt sosem kerültünk olyan közel egymáshoz.De nem is szerettem volna.Szerettem Niallt,de a titkolózásai miatt nem bízhattam meg benne 100%-osan. Három év után,mégis ő mondta ki, hogy szakítani akar.Teljesen lerombolta az érzéseimet,és összeestem.Nem volt mellettem senki,aki meghallgatott volna. Nate is elhagyott minket. Csak apám volt ott.De ő vele nem beszélhettem meg ezeket. Nem éreztem úgy,hogy menne.
-Pillanat és jövök-mondtam,s emeletre mentem a mosdóba.
Tükörbe néztem,majd egy nagy lélegzetet vettem.Minden oké lesz.Csak pár órát kell vele kibírnom.
-Minden rendben?-állt meg az ajtóban Harry.
-Persze.De miért érdekel ez téged?-kérdeztem.
-Látom rajtad,hogy feszült vagy.A megszokottnál is feszültebb-mondja,s közelebb jön.
-Harry!Az előbb még megakartál ütni,most meg itt "kedveskedsz"-mondtam "kissé" felháborodottan.
-Mi?Én..én nem is akartalak megütni.Miből gondolod azt?-nézett rám.
-Ökölbe szorítottad a kezed,és olyan vörös voltál,mint egy rák-mondtam.
-Nem ütöttelek volna meg.Semmiképpen sem.Nem tennék veled ilyet-mondja.
-De Harry,tennél.Túlságosan goromba,és forrófejű vagy-mondtam.
-De akkor sem bántanálak téged-monda,s közelebb jön.
-Miért nem,Harry?-kérdeztem
-Nem jöttök?-áll az ajtóba Gemma-Megzavartam valamit?-kérdezte zavartan.
-Nem,dehogy is!Megyünk is-mondtam,s már indultunk is le.
Örülök hogy Gemma feljött.Kissé kínosan éreztem magam.Niall kényelmesen ült a kanapén,majd Gemmát az ölébe rántotta.Csókcsatába kezdtek. Kínosan ültem a kanapén.Harry is lejött a lépcsőn,majd levágódott mellém a kanapéra. Láttam hogy őt nem igazán lepte meg ez a dolog.Rámnézett majd elmosolyodott.A gödröcskék ismét felbukkantak jóképű arcán.Mióta tartok én ott hogy jóképűnek tartom Harryt?Jó,rendben, beismerem. Tényleg jóvágású. Magas, vékony, izmos, és jóképű is.A tetoválások és piercingek csak még helyesebbé teszik.Nagyon illik hozzá ez a rossz fiús imázs.Bár kíváncsi lennék,milyen lenne, ha Harry visszahúzódóbb lenne.Meg persze nem lenne akaratos, és tetoválásai sem piercingjei nem lennének.De Harry így jó,ahogyan van.Vagyis nem jó..csak ez illik hozzá. Egy kis kedvesség nem ártana.
-Sziasztok-állított be anya.
Ennyire elszaladt volna az idő?Mindenki köszöntötte anyát,majd ő is leült közénk,és Gemma mesélni kezdett ismét a Niallel való kapcsolatukról.
-Kimegyek és készítek valami vacsit-mondtam,s felálltam.
-Az remek lenne-mondta Gemma,majd elmosolyodott.
Egy halvány mosollyal viszonoztam válaszát, majd a konyhába igyekeztem. Nem igazán tudtam mit készíthetnék, így a szendvicsek mellett döntöttem.Előszedtem a hozzávalókat majd nekiláttam.Hogy kerülhet ide Niall? Most kezdem csak igazán felfogni,hogy itt van.Megint láthatom.Nem értem,hogy miért kell vele újra találkoznom.
-Min töprengesz ennyire?-zavart meg Harry.
-Semmin-mondtam,s megráztam fejem.
Nem kell tudnia arról,hogy Niall nekem elég sokat jelentett.
-Te pedig miért jársz folyton a nyomomban?Mellesleg ma elég csendes voltál.Nem igazán értem mi ütött beléd-mondtam,miközben a szendvicseken ügyködtem.
-Ne kíváncsiskodj annyit Taissa.Hamar megöregszel-mondta hatalmas mosollyal az arcán.
Ez a mosoly engem is mindig mosolygásra kényszerít.Ma különösen csendes,és viszonylag normális.Kivéve a kisebb kirohanását a nappaliban.
-Tudod Taissa nagyon jól áll neked a háziasság-mondta nevetve.
Játékos megütöm a vállát,mire még jobban nevetni kezdett.Minden egyre érthetetlenebb. Hogy a fenébe tudok kijönni Harryvel? És így "játszadozni" és nevetgélni?De minden esetre nem panaszkodom,amíg ilyen kedves.
-Neked pedig az,amikor ilyen..kedves vagy.És lehet veled szórakozni.Végre a kedves Harry-mondtam vidáman.
-Azért ne éld bele magad túlságosan.Kedves vagyok,Gemma miatt.És mert itt az idióta pasija.De semmi több-mondta,s rögtön elkomorodtam.
Leugrott a konyhapultról,és a visszament a nappaliba a többiekhez.Kár volt neki megemlítenem hogy kedves,és hogy tetszik nekem ez az oldala.Befejezem az utolsó szendvicset is,és az asztalhoz hívom a társaságot.Meglep,hogy Niall még egy szót sem szólt hozzám.Lehet,hogy neki nem is számít annyit a múltunk mint számomra?Igaz,nekem ő volt az első komoly barátom.Neki viszont nem.Sőt elég hamar túltette magát rajtam,s már más lány oldalán van.Gemmáén.Akki Harry nővére.Hogy lehet ilyen kicsi a világ? Niall viccein nevet mindenki,kivéve engem és Harryt.Én már az összes viccét halottam több milliószor,így már nem találom őket annyira viccesnek,bár némelyiken elmosolyodom.Azt viszont nem értem,hogy Harry miért nem nevet rajtuk.Bár amennyire mogorva,így nem igazán találom meglepőnek. Vacsora után mindenki a nappaliba megy,és a kanapéra telepszünk.Kathy közli velünk,hogy neki még elkell mennie,mert dolga van,és éjszaka a barátnőjénél alszik,így elbúcsúzunk tőle.Gemma kiválaszt egy nyálas filmet,amit annyira nem bánok hogy meg kell néznem,de Harry és Niall arca elárulja hogy nekik nincs sok kedvük ehhez,de inkább nem szólnak semmit.A film alatt többször is ásítok,bár nem azért mert a film annyira rossz lenne,inkább azért mert elég fáradt vagyok.Gemma Niall ölébe hajtotta a fejét,és már alig tudja nyitva tartani szemeit.Harry kitámasztott fejjel,és fapofával bámulja a filmet.Semmi érzelmet nem vélek felfedezni az arcán.Tekintete előre mered és a tévét bámulja.Olyan szexi,ahogyan a tévéből áradó villanások meg-meg világítják az arcát.Zöld szemében csillogva tükröződik vissza a tévéből áradó fény.
-Látom sokkal érdekesebbnek találsz engem,mint a filmet-suttogja Harry mosolyogva,miközben még mindig a tévét nézi.
Elpirult arccal elmosolyodok,s nem szólok semmit.Hogy lehet valaki ilyen hatással rám?Teljesen megbolondulok tőle.
-Javaslom hogy mennyünk aludni-mondja Niall,és Gemmára néz.
Gemma csak ásít egyet,majd bólint,s kábán felül.Én is úgy döntök,hogy felmegyek aludni.Niall megkéri Gemmát hogy jöjjön utánam,és menjen aludni.Megígéri neki,hogy ő is mindjárt csatlakozik hozzá.Niall és Harry lent maradnak.Talán beszélgetnek,vagy még nézik a filmet,bár inkább az első választásra tippelek.
-Jó éjszakát Taissa-mondja álmosan Gemma,s eltűnik az egyik szobában.
Én is jó éjszakát kívánok neki,majd a szobámba sétálok.Kiveszek egy kényelmes pizsamát,majd a zuhanyzó alá lépek.Pár perc múlva kikászálódom,és fogat mosok, majd felöltözöm.
-Mit keresel itt?-kérdeztem,miután megláttam Hardint az ágyamon feküdni.
-Csatlakozom hozzád éjszakára-mondja,elhelyezkedik az ágyon.
-Nem tartom jó ötletnek-mondom,s az ágyamra ülök.
-Nem kérdeztem,hanem kijelentettem-mondta,majd betakarózott.
-Nincs jogod az ágyamban feküdni az engedélyem nélkül-húztam fel magam.
-Én is ugyan úgy ebben a lakásban lakom,ahogyan te,így van jogom ahhoz,hogy aludhassak,ahol szeretnék- mondta egy hatalmas vigyorral az arcán.
Hosszas órákon át tudnám sorolni az érveket,hogy miért nem aludhat velem az ágyamban,de inkább nem teszem meg,és egy rosszalló fejingatással én is az ágyba fekszem,és szándékosan az ellenkező irányba fordulok,hogy minél távolabb feküdjek Harrytől.
-Miért vagy ennyire távolság tartó?-kérdezte,miközben közelebb jött.
-Azért,mert engedély nélkül az ágyamban fekszel,és nem tartalak annyira jó barátnak,sőt semmilyen barátnak,hogy veled aludjak. Plusz az anyámmal jársz,és közben meg velem játszadozol-köptem ki a szavakat határozottan, miközben felé fordultam,hogy szembe nézhessek vele.
-Taissa.A Kathyvel köztünk lévő kapcsolatról inkább szót se ejts,mert nem tudod,és nem is érted ezt az egészet.
-Persze hogy nem értem Harry.Esélyt sem adtok rá hogy megértsem-mondtam teljesen kikelve magamból.
-Taissa.Azért mert..mert nem adhatunk esélyt egyenlőre arra,hogy megértsd-mondta,s kissé idegesen beletúrt a hajába.
-Köszönöm Harry...a semmit-mondom,majd elfordulok tőle,és becsukom a szemem,bár nemigazán tudok majd aludni ezek után.
-Sajnálom Taissa-mondta,majd közelebb jött,s derekamra helyezte kezét.
-Harry,hagyjál békén-mondtam idegesen.
Meleg keze még midig derekamon pihen.
-Harry..kérlek,vedd le a kezed rólam!-mondtam,s felé fordultam.
-Miért csinálod ezt velem Taissa?-kérdezte,s tekintete mélyen enyémbe férkőzött.
-Mit Harry? Mit csinálok én veled?-néztem rá értetlenül.
-Azt,hogy ennyire ellágyítasz-mondta.
Meglepődötten néztem rá.Én ellágyítom Harry Stylest?Halványan elmosolyodom,s közelebb megyek hozzá.Egy pillanatra elfeledkezem mindenről.Karjaiban megnyugvást találok.Fogalmam sincs mi ütött belém.Az egyik pillanatban kinem állhatom Harryt,de a kedves szavai,és tettei engem is ellágyítanak.Csak azt éri el vele,hogy jobban megkedveljem.Tudom hogy ez nem fog jól elsülni,mert pofára fog ejteni,de most nem érdekel.Érzem szuszogását,mert szorosan magához von.Becsukom a szemem,s már pillanatok alatt álomba is merülök.

IX.

Hello nektek drága olvasóim! Már körülbelül három hete nem volt rész,amit nagyon sajnálok,de az iskola miatt nincs nagyon időm írni.Köszönöm a kommenteket,és a követőket,és  *dobpergés* 3000+ kattintást!! Isteniek vagytok! Imádás van! <3 Itt a rész,szóval... :D Jó olvasást! -Kriszti xx

Chapter 9.


Rengeteget forgolódtam éjjel.Egyre kellemetlenebb a helyzet.És a dolgok egyre furcsábbak.Úgy
érzem,hogy anyáék titkolnak valamit....várjunk csak.Mi az hogy úgy érzem? Jó,hogy titkolnak valamit,hisz folyton azzal jönnek hogy nem mondhatják el.Na én ezt értem,de akkor egyáltalán miért is mondanak bármit.És Gemma is tud róla.Egyszerre ijeszt meg,és érdekel is ez a dolog.Hajt a kíváncsiság,hogy megtudjam mit titkolnak,de közben mégis félek attól,ha ezt megtudom, akkor azt kívánnám bárcsak nem tudnám.Lassan kikászálódtam az ágyamból,majd zuhanyozni indultam. Elvégeztem a reggeli rutinom,majd lebattyogtam a földszintre. Harry és Gemma ültek a kanapén,és beszélgettek.
-Jó reggelt-nyögtem ki,majd ásítva leültem melléjük.
Természetesen Gemma oldalára ültem,és nem Harryére.
-Jó reggelt-mondták szinte egyszerre.
Eszméletlenül hasonlítanak egymásra....külsőleg.Belsőleg viszont azt kell mondanom hogy Gemma személyisége egy "picit" jobban tetszik.Közvetlen,kedves és jó fej.Harry meg...egy született bunkó. Kibaszottul nem veszi figyelembe a kéréseimet.Úgy tesz,mintha a kis ribanca lennék,akivel kedvére szórakozhat.
-Na mit gondolsz?-kérdezte Gemma.
-Miről?-néztem rá.
-Arról,hogy eljön a barátom.Így Harry,és te is megismerhetitek.Na meg persze Kathy is-mondta széles mosollyal arcán.
-Ez egy jó ötletnek tűnik-mondtam bólogatva.
Legalább megismerhetek még egy személyt,aki talán kedvesebb mint Harry.
-Ennek örülök-mondta még mindig mosollyal az arcán.-De most irány reggelizni-mondta,s felpattant a kanapéról.
Meglepettség terül el bennem,hisz Harry néma csendben van.Ő is felállt,majd Gemmával az ajtóhoz sétálnak.
-Hová megyünk reggelizni?-kérdeztem,miközben felvettem cipőmet,s leakasztottam dzsekimet.
-Egy szuper helyre-mondta Gemma,s kisétáltunk az ajtón.
Gyalog indultunk el.Valószínűleg nincs messze.Nem igazán jártam még a városban azóta,amióta itt vagyok.Hűvös van,de mégsincs dermesztő hideg.Körülbelül 10 perc séta után,egy helyes kis épületbe lépünk be.Az ajtó fölé Maison Blanc felírat került.Egy pult elé lépünk,ahol rengeteg "péksütemény" tárulkozik elénk.
-Meg kell kóstolnod az itteni croissant.Isteni finom-mondta Gemma.
Gemma kikérte nekünk a croissantokat,és mellé még három tejeskávét. A nap kezdett előbújni,így az épület előtti teraszon fogyasztottuk el a reggelit.Beleharaptam,és eszméletlen finom. Habos, mégis selymesen tartalmas krém, ami egészen világos színű, akár gesztenyének is nézhetnénk. De nem gesztenyés,hanem csokoládés.
-Na?-néz rám Gemma,majd beleharap a croissantjába.
-Ez valami isteni-mondtam,s lassan ismét haraptam egyet.
Minden egyes falatját lassan kell elmajszolni.Ahogy látom Gemmának is ízlik.Bár biztosan evett már ilyet többször is.Harryre pillantok,és azt veszem észre,hogy kuncogva figyeli tetteimet.
-Most mi van?-kérdeztem tőle.
-Látom ízlik.Nagyon is-mondja,majd nevetve hátradől a széken.
Megrázom fejem.Tányérján már nincs semmi,és csészéjéből is az utolsó korty tejeskávét issza ki. Lassan én és Gemma is végzünk. Gemma és Harry veszekszik egy sort azon,hogy ki fizesse ki a reggelit.Én már szóba se jöhettem.Végül Harry győz,így ő fizet.Harry ma meglepően csendes.Nem kötekedik,és nincsenek beszólásai.Úgy látszik Gemma jó hatással van rá.Lassan visszasétálunk a lakáshoz. Útközben Gemma és Harry tesz pár csipkelődő megjegyzést egymásra,de semmi komoly. Beérünk,és jóllakottan mindannyian a kanapéra borulunk.A falon lévő órára pillantok. 11:46.  Harry rekordot döntött a kedvességével.
-Hánykor érkezik a barátod?-kérdeztem Gemmától.
-Négy óra körül-mondta mosolyogva.
Én csak mosolyogva bólintottam.Biztos nagyon szeretheti. Mindig mosolyog,mikor róla van szó.
-Mesélsz róla?-kérdeztem.
-Miért ne-mondta,s elkényelmeskedett a kanapén.-Nem olyan régóta vagyunk együtt. Kedves,és megértő.Szőke hajú,gyönyörű kék szemekkel.Rengeteg tetoválása van,Harryhez hasonlóan. Piercingjei is. Viszont ezek ellenére egy csodálatos fiú,nem úgy mint a többi vele egykorú. Na és a mosolya...valami csodálatos-áradozva mesélt róla,közben lese lehetett vakarni arcáról a mosolyt
Harry mindeközben szótlanul,fapofával ült a kanapén.Majd telefonja megcsörrent.
-Mivan?-kapta fel a telefont,és a konyhába sietett.
Nem igazán halottam miről beszélhet,de idegesnek tűnt.Ide-oda járkált a konyhában,majd körülbelül 3 perc után zsebre vágta a telefont.
-Minden rendben?-kérdezte Gemma.
Harry csak bólintott. Nem valami meggyőző.
-És hogy hívják a barátod?-kérdeztem.
Ezt ugyanis kihagyta a mesélésből.
-N..-kezdett bele,de telefonja megcsörrent.-Igen?-kapta fel.-Persze,indulok is.Szia-mondta ki a szavakat.-Hamarabb megérkezett,így kimegyek elé.Max egy fél óra és jövök-mondta,s már itt sem volt.
Ez elég gyors volt.Viszont a nevét még mindig nem tudom.
-Harry?Minden rendben?-kérdeztem.
-Miért ne lenne minden rendben?-kérdezte.
-Olyan más vagy.Nem ilyen szoktál lenni.Alig szóltál ma valamit-mondtam.
-Nem vagyok más.És nehogy már pont téged érdekeljen az hogy velem mi a fasz van-kapta föl a vizet.
-Most miért vagy ilyen barom?Csak megkérdeztem hogy minden rendben van-e-mondtam.
-Nem!Nincs rendben minden-mondta.
-Miért?-mondtam ki,mielőtt gondolkoztam volna.
-Az neked legyen mindegy.Nem a te dolgod.Ne üsd bele az orrod!-kiabálta.
-Ne kiabálj velem,semmi jogod sincs hozzá!-förmedtem rá.
-És te miért kiabálsz velem?Neked sincs jogod hozzá,mégis azt teszed-mondta mostmár nyugodtan,és egy mosoly is megjelent arcán.
-Azért,mert kibaszottul nem tetszik az,hogy neked már az is gond,hogy megkérdezem mi a gond-mondom.
Egyáltalán nem vagyok nyugodt,és ez  az ő hibája.Miért gond az,hogy megkérdezem mi a baja.Szépen is válaszolhatott volna,erre kiabál.Két percre rá,meg azon mosolyog,hogy én kiabálok vele.Csodás!
-Semmi gond-mondta nevetve,majd közel jött hozzám,és megsimította arcom.
-Ne simogass!-mondtam,s levettem kezét arcomról.
-Miért?Talán valami gond van?-kérdezte,s kezeit fenekemre helyezte.
-Igen gond van!-kiabáltam.-Az hogy egy seggfej vagy Harry!-mondtam,s kezem arcán csattant.
Most már tényleg elszakadt a cérna.Harry arcán vöröslött a tenyerem nyoma.Harry egész arca vörössé változott,majd kezeit ökölbe szorította. Hirtelen félelem árasztotta el testem.Harry közeledett,én pedig hátráltam.
-Sziasztok!Megjöttünk!-mondta Gemma,s belépett az ajtón.
A szőkeség megfordult,s egész testem lefagyott,lélegzetemmel,és szívverésemmel együtt.

Figyelem!!

Sziasztok! 

Már egy ideje nem volt rész. Ennek az az oka,hogy elkezdődött a suli,és nincs időm,meg persze fáradt is vagyok. Sajnos így nincs sok időm arra,hogy írjam a történetet. Nem tudok pontos időpontot mondani,hogy mikor lesz rész, de próbálkozom,hogy a héten tudjak szolgálni nektek valamivel. Remélem nem haragszotok,és megértitek! Szeretném megköszönni itt is a díjakat amiket kaptam. Eszméletlenül nagyon örülök neki. A rengeteg komment is csodálatos,nagyon szépen köszönöm! :) -Kriszti xx

VIII.

Sziasztok drága olvasóim! :) Sajnálom,hogy két napig nem volt rész,de gólyanapon voltam és fáradt is voltam,így nem akartam nektek egy összeszedetlen,összecsapott részt hozni.Remélem,megértitek,és most már itt is lenne a 8.rész,ami remélem elnyeri a tetszéseteket.Hagyjatok magatok után nyomot! :) Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 8.


A tévé előtt ültem egyedül.Harry már órák óta elment.Ajkamon még mindig érzem ajkai ízét. 
Érintése,még mindig ott ég bőrömön.Összezavar,és nem tudom mit tegyek.Bunkó,de mégis valami teljesen megőrjít engem,ami hatására,nem tudok ellen állni.És néha,amilyen kedves,és megértő,az
pedig mindig meglepetés számomra.Gondolatmenetemet Harry szakította meg,amikor belépett az ajtón. Szitkozódva rohant fel az emeletre.Kikapcsoltam a tévét,majd kisebb hezitálás után,én is felmentem az emeletre.
-Harry-léptem közelebb hozzá.-Minden rendben?-néztem rá.
-Semmi sincs rendben Taissa-mondta,s teljesen felém fordult.
Egy vágást láttam arcán,amiből még mindig csepegett a vér.
-Mi történt?-léptem közelebb,s szemügyre vettem a sebhelyet.
-Nem fontos.Semmi bajom-mondja,majd kikerülve leül ágyára.
-Ezt fertőtleníteni kell.Hagy segítsek-mondtam,s már kutakodni is kezdtem az egyik szekrény ajtónál a fürdőben.
Megtaláltam a fertőtlenítőt,meg egy apró pamacsot ami segítségemre lesz.Közel sétáltam hozzá, majd óvatosan törölgetni kezdtem a sebet.
-Sssz!-szisszent fel Harry tetteimre.-Ez csíp-mondta,s egy pillanatra kezemhez kapott.
-Ez természetes.Hagy folytassam-mondtam,majd folytattam.-Nem olyan vészes.Minden rendben lesz vele-mondtam,s szemébe néztem.
Hatalmas zöld szemeiben idegességet,fáradtságot,félelmet és fájdalmat véltem felfedezni. Elmerengtem.Megráztam a fejem,majd elment tőle.
-Készen vagyunk-mondtam zavartan.
-Köszönöm-ragadta meg kezemet,s közel húzott magához.
-Harry-mondtam,s továbbmentem.
-Mi a gond?-kérdezte,s követett.
Kidobtam a pamacsot.A fertőtlenítőt pedig a helyére tettem.
-Harry.Mondtam már,hogy ne csináld ezt velem-mondtam,s a lépcsőn haladtam le.
-Mit?-kérdezte,majd megálltam.
-Ne csókolgass,ne puszilgass,és tartsd az 1 méter távolságot.Minimum 1 méter távolságot-mondtam,s hátrébb toltam.
-Ne viccelj már.Ne mond azt,hogy nem élvezted mind ezt.Láttam az arcod.Éreztem a hevesen verő szíved,és hallottam a gyors lélegzeted.Ne tudod bemesélni nekem,hogy egy kicsit sem élvezted-mondta,s közelebb jön.
Teljesen leszarja azt,amit az előbb mondtam neki.Nem érdekli semmi,csak teljesüljön az amit akar.
-Nem tartod tiszteletben egy kicsit sem azt,amire megkértelek-mondom.
-Ez nem arról szól,hogy tisztelem-e a kérésed,vagy sem-mondta,s még közelebb lépett.
-És szólnék,hogy Gemma beugrik látogatóba pár napra.Remélem nem zavar-mondja,s levágódik a kanapéra.
Ki az a Gemma?Egy lány akivel kavargat?
-Ki az a Gemma?-kérdeztem.
Felnevetett,majd a szemembe nézett.
-Pár perc és megérkezik,szóval....-mondta,s mellém ült.
Közel ült hozzám,s kezét combomra helyezte.Levettem onnan kezét,s a saját lábára helyeztem.
-Nem az én combomat szeretném tapizni-mondta egy huncut mosollyal az arcán.
-Sajnálom,de más combját nem hiszem hogy simogathatod jelen pillanatban-mondtam.
-Pedig,én tudnám kiét simogatni-mondta,s ismét elhelyezte kezét.
-Harry,ne legyél bunkó-mondtam,s felálltam.
-Sziasztok-mondta egy női hang,amint belépett az ajtón.
Szőkés barna haj,magas,és...hasonlít Harryre??!
-Szia-mondta Harry,majd odasétált,és megölelte.
Levette cipőjét,majd Harry a nappaliba vezette.
-Szia-mondta hatalmas mosollyal,majd átölelt.
Milyen közvetlen,és kedvesnek tűnik.De még mindig nem tudom,ki ő.
-Gemma vagyok.Harry nővére-mondta,miközben leült mellém.
-Oh..Taissa vagyok,Kathy lánya-mondtam.
Remélem,tudja,hogy Kathy az anyám.És igen.Ő Harry nővére.
-Hát persze.Örülök hogy találkozunk-mondta,még mindig hatalmas mosollyal.
Harry is lehuppant közénk.Harryre nézett,majd rögtön eltűnt a mosoly az arcáról.
-Harry!Mi történt?-kérdezte,majd óvatosan a sebéhez ért.
-Semmi nagy dolog.Csak egy apró baleset-mondta,majd enyhén elmosolyodott.
Egy apró baleset?Ez olyan, mintha valaki szándékosan vágta volna meg...késsel.
-Biztos?És jól vagy?-kérdezte aggódóan.
-Igen Gemma,jól vagyok.Taissa lefertőtlenítette nekem,szóval...minden rendben-mondta,s megsimította kezét.
Gemma csak bólintott egyet.
-Sziasztok-lépett be Kathy az ajtón.
Levette cipőjét,majd ránk nézett.Megpillantotta Gemmát,majd elmosolyodott.
-Szia Kathy-mondta Gemma,majd megölelte Kathyt.
Biztosan találkoztak már.
-Gemma.Hogy vagy?-kérdezte,s anya is csatlakozott hozzánk.
-Hozok valamit inni-mondta Harry,s a konyhába ment.
-Segítek-mondta Gemma,s utána ment.
Anyára mosolyogtam,majd megszólaltam.
-Megnézem őket-mondtam,s felálltam.
-Rendben.Én is mindjárt jövök-mondta,s az emeletre sétált.
Lassan a konyhához sétáltam,maj megálltam egy ponton,ahol nem láttak.
-Nem mondhatsz neki erről semmit.Rendben?-kérdezte Harry.
-Persze.Értem-mondta Gemma,miközben poharakat vett elő.
-Még nem tudja,és egyenlőre nem is tudhatja-mondta Harry,majd elindult vissza a nappaliba.
Gyorsan vissza szaladtam,s helyemre ültem,mintha semmi sem történt volna.
-Itt is vagyunk.Kathy?-kérdezte Gemma,miközben leült mellém.
-Öhmm...mindjárt jön-mondtam halványan elmosolyodva.
-Csodás anyád van-mondta Gemma.
Elmosolyodtam,majd rá pillantottam.
-És..mi a helyzet a ti anyukátokkal?-kérdeztem.
-Jelenleg New York-ban él-mondta Gemma,majd Harryre nézett.-Innen majd hozzá repülök pár napra-mondta.
-És te..itt élsz Londonban?-kérdeztem.
-Igen.Itt élek a barátommal.És itt is születtem-mondta boldogan.
-Miről maradtam le?-kérdezte Kathy,miközben sétált a lépcsőn.
-Nagyon semmiről,hisz te már tudod ezeket-mondta Gemma.
Tovább beszélgettünk még hosszú órákon át.Sokat nevettem végre,amiért nagyon hálás vagyok most Gemmának.Később anya és Gemma mondták hogy fáradtak. Gemmának anyáék megmutatták a szobáját,majd elrendezkedett és aludni ment.Anya is így tett.Én még a nappaliban maradtam,majd a poharakkal a konyhába mentem,és elmostam őket.
-Hogy tetszik Gemma?-jött egy hang a ajtó felől.
Harry az.
-Kedves,és gyönyörű lány-mondtam.-Kedvelem-mondtam egy kisebb mosollyal az arcomon.
-Jobban kedveled mint engem?-kérdezte Harry,majd hátulról átkarolt.
Nyeltem egyet,majd felé fordultam.
-Igen,azt hiszem igen-mondtam,bár ezzel vitatkozhatnék.
-Biztos vagy ebben?-kérdezte,miközben fülemhez hajolt.
-I-igen-mondtam kissé zavartan.
Megint kezdi.Puszikkal árasztja el nyakam.A pultra ültet,majd folytatja.Kezem automatikusan is hajánál köt ki.Göndör fürtjei közé nyúlok,majd lassan dúrom.Keze pólóm alá téved,majd a hátamat kezdi simogatni.Rám pillant.Csókra készül.Elfordítom fejemet.Én ezt egyszerűen nem csinálom.NEm csinálhatom ezt,miközben tudom,hogy anya szereti őt.
-Fáradt vagyok Harry-mondtam,majd felrohantam az emeletre.
Elvégeztem esti rutinomat,majd az ágyba borultam.Körülbelül fél óra forgolódás után,sikerült elaludnom.

VII.

Sziasztok!Köszönöm szépen a kommenteket,kattintásokat,és a követéseket! :) Nagyon jól esik,tényleg. Nem tudom mit mondhatnék,hisz folyamatosan csak gyűltök,és egyre többen mondjátok,hogy tetszik nektek a történet. Imádlak titeket!! <3 Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Jó olvasást!- Kriszti xx

Chapter 7.


Kinyitottam szemeimet.Nem sokat aludhattam,de nem is igazán tudtam.Telefonomat kómásan kezembe fogtam,majd felnyitottam. 3óra van.Visszatettem helyére,majd szédelegve kiszálltam ágyamból.Fürdőbe irányítottam magam.Tükrömbe néztem,s a látvány egyáltalán nem tetszett.Kisírt, piros szemek,alattuk táskák.Kiszáradt ajkak,kócos haj.Sóhajtottam egyet,majd kisétáltam az ajtómon, s a nappaliba battyogtam.Harry ült a kanapén.
-Miért nem alszol?-kérdezte miközben leültem mellé.
-Ezt én is kérdezhetném tőled-mondom.
-Nem bírtam aludni.Meg Kathy hamarabb ment el,így én sem aludtam már vissza-vonja meg a vállát.
-Én meg csak felkeltem.Nem bírtam többet aludni.Nem mintha olyan sokat aludtam volna-mondtam.
-Nem aggódj semmi miatt-mondta.
Szemébe néztem,majd végigpillantottam rajta.Kezénél megakadt a szemem.Vagyis az ujjpercein. Pirosak voltak,és néhol felszakadt a bőr.
-Harry!Mi történt a kezeddel?-kérdeztem,s felemeltem őket.
-Semmi.Nem érdekes-mondta,s kirántotta kezeit kezeim közül.
-De!Kérlek Harry..mond el-mondtam,s közelebb ültem hozzá.
Aggódóan figyeltem.Azt hiszem..aggódom érte is.
-Megvertem valakit.Azt aki Kathyt bántotta-mondta.
Nyeltem egyet.Tudja hogy ki volt az?
-Tudod kitette?-kérdeztem,s kerestem tekintetét.
-Igen.Louis és Liam segített nekem-mondta.
-Azért jól vagy,ugye?-kérdeztem.
-Aggódasz értem?-kérdezte,s a huncutság megjelent az arcán.
Máris eltűnt a kedves Harry,és megjelent az undorító.
-Nem..dehogyis-hazudtam.
-Látom rajtad,hogy hazudsz.Láttam a szemedben hogy aggódsz-mondta,s arca centikre volt az enyémtől.
-Én Kathy miatt aggódom,nem miattad-mondom.
Végül is,nem hazudtam nagyot.Mert Kathy miatt is aggódom.
-Gyorsan dobog a szíved.A légzésed hevesebb,mint eddig-mondja,s ajkai már fülemet érintik.
Nagyot nyeltem,s elfordítottam fejemet.
-Mond hogy akarod.Tudom,hogy szeretnéd-mondta,majd egy puszit adott fülem alá.
Szakadozottan vettem a levegőt.Még egy puszit adott az előbb érintett helyre,majd nyakamra tévedt. Puszikkal árasztotta el ugyanazt a helyet újra,és újra,majd szívni kezdte.Mély levegőt vettem,majd szakadozottan kifújtam.
-Harry-mondtam,s mellkasára tettem kezem,és eltoltam magamtól.
-Nem tetszik?-kérdezte.
-Harry..ez nem helyes.És kérlek,hagyd abba-mondtam,s kicsit arrébb ültem.
-Mi nem helyes Taissa?-kérdezte,s ő akkor is közelebb jött.
Megint olyan közel ült,mint az előbb.Nem bírtam hátrébb menni,mert a kanapé kartámlája megakadályozta.Felpattantam.
-Ez az egész,nem helyes.És megvertél egy ember,Harry!-néztem rá.
Tudom,anya miatt verte meg,és ezért tényleg hálás vagyok neki.Csak kellet egy dolog,amivel talán elterelhetem a figyelmét,és nem folytatja.Zavarba hoz.És nem fogok tudni neki ellen állni.
-Igen.Kathy miatt tettem.És legalább megtanulta,hogy nem csinálhatja azt amit ő akar-mondta majd felállt.-Minden rendben-mondta,s megint közel volt hozzám.
Megfogta kezem,s annyira közel húzott magához,hogy testünk teljesen összeért.Hajamat arrébb seperte nyakamtól,majd szemembe nézett.Végigsimított egyik ujjával a kiszívott területre.Még mindig égett bőröm.Szemembe nézett,majd végigsimított arcomon,s hüvelykujjával alsó ajkamon is végig ment.Másik kezét derekamra vezette.Ismét puszikkal árasztotta el nyakam.Kezem mellkasára tévedt,s pólóját kezdtem el gyürkézni.Aztán telefonja hirtelen megcsörrent.
-Bassza meg!-mondta,s zsebébe nyúlt.
Hajamba túrtam,majd zavartan a kanapéra ültem.
-Mi van?-szól bele kissé idegesen a telefonba-Nem!Intézzétek el azt a barmot.És mond neki,hogy ha még egyszer hozzányúl,vagy csak egy rossz szót mer szólni,a saját kezemmel nyírom ki!-túr bele hajába.-Én már tegnap adtam neki párat.Igen...nem fogta fel amit mondtam neki?Mondjátok meg neki,hogy kussoljon vagy soha többet megszólalni sem fog tudni.-mondta idegesen,majd letette a telefont.
-Mi történt?-kérdeztem.-Anyával van valami?
-Nem rád tartozik.Ne kérdezősködj annyit-mondja dühösen,majd kanapéba üt egyet.
-Harry.Kérlek ülj le.-mondtam,s felálltam.
Idegesen fújta ki a levegőt,majd ökölbe szorította kezeit.
-Harry! Megijesztesz!-mondtam,s mellé sétáltam,majd kezemmel megsimítottam kezét.
Már emelte a kezét,s felém fordult.
-Harry..megijesztesz-mondtam nyugodtabban,majd megfogtam kezét,s leengedtem.
-Nem akartam Taissa.Csak felidegesítenek az ilyen barmok-mondta,s hangja ellágyult.
Szemembe nézett.Megharapta alsó ajkát,majd lassan megcsókolt.Gyengéden csókolt,s puha ajkai ráilleszkedtek enyémre.Eltávolodtunk,majd szemembe nézett ismét.
-Harry...ezt kérlek,ne csináld többet-mondtam.
-De visszacsókoltál-mondta.
-Mert teljesen összezavarsz.Az egyik pillanatban kedves vagy, a másikban pedig egy undorító alak. És teljesen széggyelem magam,amiért most ezt tettük.Szeretem anyát.És ha ezt megtudja,teljes csalódás fogja őt érni-mondtam,s fejemet fogva leültem a kanapéra.
-Taissa.Ne érezd rosszul magad emiatt.És tudom hogy élvezted-mondta,s mosolyra húzta ajkait.-És nézd a jó oldalát.Segítettél abban,hogy lenyugodjak-mondta,s mellém ült.
-Fantasztikus-mondtam szarkasztikusan.
Telefonja megint csörögni kezd.Idegesen fújtat,majd felveszi.
-Mi van már megint?-kérdezi idegesen.-Jó.Akkor majd én elintézem.Mindjárt ott vagyok-mondta,s leteszi.
Értetlenül nézek rá.Cipőjét veszi fel.
-El kell mennem.Majd nemsokára jövök-mondta,s kisétált az ajtón.
Megráztam fejemet,majd az emeletre mentem.Lezuhanyoztam,átöltöztem,és fogat mostam.Lementem a földszintre,majd készítettem magamnak valami reggelit.A délelőttöt egyedül töltöttem.

VI.

Sziasztok! :) Nagyon köszönöm a támogatásotokat.Érkeznek a kommentek,és a követők száma is csak növekszik.A kattintások pedig csak úgy pörögnek. Imádlak titeket! :3 Jövőhéten hétfőn lehetséges hogy nem lesz rész,mert gólyanapra megyek. De most itt van,úgyhogy.Hagyjatok magatok után nyomot ;). Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 6.


-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.
Anya Harryre nézett,majd rám.
-Kathy.Nem én mondtam neki.Meglátta-mondta,s leült mellé
-Semmi különös drágám.Csak elakarták venni a pénztárcám az utcán,és én nem engedtem,erre pár alak megvert-mondta majd nyelt egyet.
Hihető mese.Bár nem tudom hogy ez történt-e valójában.Aggódom anya miatt.Nem szeretném hogy bármi baja essen.Várjunk csak...már esett is.Megverték!
-Kicsim,ne aggódj.Semmi gond nincs-mondta,majd halványan elmosolyodott.
-Szeretlek anya.És nem szeretném ha bármi bajod esne-mondtam,s megöleltem.
Éreztem ahogyan végigfolyik egy könnycsepp az arcomon.Harry végigsimította anyám hátát.Majd a szemembe nézett.
-Semmi baj nem lesz.Rendben?-nézett rám.
Én csak bólintottam,majd elengedtem anyát.Harryt meg továbbra sem értem. Az előbb még megakart csókolni a szobámban,most meg itt simogatja anyámat,és azzal jön,hogy semmi gond nem lesz. Legszívesebben pofon vágnám.
-Most felmegyek.Fáradt vagyok-mondta anya,majd egy puszit nyomott homlokomra,s Harrynek is, majd felment.
Harry szótlanul ült mellettem a kanapén.Ránéztem Harryre.Láttam a szemében a félelmet.Harry félne? Miért?
-Miért nézel így rám?-kérdezte értetlenül.
-Csak elgondolkodtam ezen az egészen.Féltem anyát.Nem szeretném ha ennél sokkal komolyabban megsérülne-mondtam,s éreztem hogy megint könnyek gyűlnek szememben.
-Semmi baj nem lesz.Világos?-nézett a szemembe,s végigsimított kezemen.
Bőröm égett érintésére.S egy pillanatra libabőrös lettem. 
-Itt vagyok anyádnak.Vigyázok rá,megígérem-mondta ki a szavakat.
-Igen Harry.Látom mennyire.Annyira itt vagy neki hogy a háta mögött engem simogatsz,és velem alszol,végignézed ahogyan öltözöm,és megakarsz csókolni.Nagyon szereted,látom.És ne ígérgess semmit,mert úgysem fogod betartani!-mondtam,s patakokban folyt a könnyem.
-Taissa!Nyugodj meg.Nem érted ezt az egészet,de nem mondhatok semmit-mondta,s közelebb jött,majd megfogta kezeimet.
-Harry..ne érj hozzám!-mondtam,majd kikaptam kezeim kezei közül,s szobámba rohantam.

*Kathy szemszöge*

Sajnálom,hogy Taissanak nem mondhatok semmit. És hogy hazudnom kellett neki,de nem tudhatja meg az igazat.Teljesen maga alá kerülne,és azt nem szeretném.Egyenlőre nem tudhat semmit.Ha elmondanám neki,csak veszélybe sodornám,és az szörnyű lenne.Nem tudnám túlélni.Mikor felhívott telefonon,és azt mondta ide költözik,hezitáltam,hogy biztosan jó lesz-e neki. De Harry itt van,és tudom hogy nem csak engem,hanem őt is megvédi.

-Minden rendben?-lépett be a szobába Harry. 

-Persze...csak ez az egész kezd elfajulni.És aggódom Taissa miatt-mondtam fejemet rázva.

-Figyelj.Taissa rendben lesz.Figyelek rá.És azokat a barmokat pedig egyesével fogom szétverni ha még egyszer bántai mernek-mondta.

-Tudom Harry.De Taissanak nem mondhatsz semmit.Legalábbis egyenlőre nem mondhatunk neki semmit.Még túl korai lenne-mondtam.

Ő csak bólintott egyet,majd kisétált.

 *Harry szemszöge*

Kathynek teljesen igaza van.Taissa nem tudhat meg semmit.Nem tenne jót neki.Kathynek pedig megígértem hogy vigyázok mindkettőjükre.Bekopogtam Taissa ajtaján,de nem nyitotta ki. Benyitottam, s láttam hogy ágyán fekszik egy párnát szorongatva,s könnyei lecsordulnak arcán.

-Taissa.Minden rendben?-kérdeztem,s leültem ágyára.

Nem válaszolt.Csak szipogását halottam.

-Taissa.Minden rendben lesz!Ne csináld!Ha ígérek valamit,azt be is tartom-mondtam,s megsimítottam hátát.  

-Harry.Akkor magyarázd el nekem mi folyik itt!Ne nézzetek hülyének!-mondja,s felül. 

-Taissa...ez nem ilyen egyszerű.És nem nézünk hülyének téged-mondom.

Sajnálom,hogy ezt kell mondanom,de ha nem akar bajba kerülni,akkor tartanom kell a számat,és Kathynek is.

-Mi nem egyszerű Harry?-nézett mélyen a szemembe.

-Semmi nem egyszerű-mondtam.-Minden jó lesz,ígérem-mondtam,s felálltam.

Azzal kezdem,hogy elverem azt a barmot aki ezt tette.Nem csak Kathy miatt,de Taissa miatt is. Fogtam telefonomat, s Louist tárcsáztam.

-Louis.5 perc múlva legyetek ott Liamel a pincénél.Ne késsetek!-mondtam.

-Rendben.Ott leszünk-mondta,s letettem.

Kisétáltam,s felültem motoromra,és mentem is.

*Taissa szemszöge*

Letöröltem könnyeimet,majd próbáltam abbahagyni a sírást.Elmentem a mosdóba,s megmostam arcomat.Meg kell nyugodnom.Nem tudom hogy higgyek-e Harrynek,de elég meggyőzőek voltak a szavai.És érzések voltak benne.Mintha tényleg ezt gondolná,és nem csak mondja.Anyának semmi baja nem lesz,és minden helyre jön. Zuhany alá sétáltam,s megengedtem a vizet.Úgy éreztem,mintha most a víz lemosna rólam minden érzelmet,és nem létezik senki és semmi,csak én.Egy kicsit jó ezt érezni. Elzártam a vizet,majd kisétáltam,s magamra tekertem egy törölközőt. Szobámba sétáltam, majd előszedtem a pizsamám,s átöltöztem,majd ágyamba zuhantam.Nem volt se kedvem,se energiám enni,vagy bármi mást csinálni.Csak feküdtem,és a plafont bámultam.Gondolatok,és kérdések árasztották el a fejem.Aztán behunytam szemem,majd álomba zuhantam.