2015. augusztus 21., péntek

VI.

Sziasztok! :) Nagyon köszönöm a támogatásotokat.Érkeznek a kommentek,és a követők száma is csak növekszik.A kattintások pedig csak úgy pörögnek. Imádlak titeket! :3 Jövőhéten hétfőn lehetséges hogy nem lesz rész,mert gólyanapra megyek. De most itt van,úgyhogy.Hagyjatok magatok után nyomot ;). Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 6.


-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.
Anya Harryre nézett,majd rám.
-Kathy.Nem én mondtam neki.Meglátta-mondta,s leült mellé
-Semmi különös drágám.Csak elakarták venni a pénztárcám az utcán,és én nem engedtem,erre pár alak megvert-mondta majd nyelt egyet.
Hihető mese.Bár nem tudom hogy ez történt-e valójában.Aggódom anya miatt.Nem szeretném hogy bármi baja essen.Várjunk csak...már esett is.Megverték!
-Kicsim,ne aggódj.Semmi gond nincs-mondta,majd halványan elmosolyodott.
-Szeretlek anya.És nem szeretném ha bármi bajod esne-mondtam,s megöleltem.
Éreztem ahogyan végigfolyik egy könnycsepp az arcomon.Harry végigsimította anyám hátát.Majd a szemembe nézett.
-Semmi baj nem lesz.Rendben?-nézett rám.
Én csak bólintottam,majd elengedtem anyát.Harryt meg továbbra sem értem. Az előbb még megakart csókolni a szobámban,most meg itt simogatja anyámat,és azzal jön,hogy semmi gond nem lesz. Legszívesebben pofon vágnám.
-Most felmegyek.Fáradt vagyok-mondta anya,majd egy puszit nyomott homlokomra,s Harrynek is, majd felment.
Harry szótlanul ült mellettem a kanapén.Ránéztem Harryre.Láttam a szemében a félelmet.Harry félne? Miért?
-Miért nézel így rám?-kérdezte értetlenül.
-Csak elgondolkodtam ezen az egészen.Féltem anyát.Nem szeretném ha ennél sokkal komolyabban megsérülne-mondtam,s éreztem hogy megint könnyek gyűlnek szememben.
-Semmi baj nem lesz.Világos?-nézett a szemembe,s végigsimított kezemen.
Bőröm égett érintésére.S egy pillanatra libabőrös lettem. 
-Itt vagyok anyádnak.Vigyázok rá,megígérem-mondta ki a szavakat.
-Igen Harry.Látom mennyire.Annyira itt vagy neki hogy a háta mögött engem simogatsz,és velem alszol,végignézed ahogyan öltözöm,és megakarsz csókolni.Nagyon szereted,látom.És ne ígérgess semmit,mert úgysem fogod betartani!-mondtam,s patakokban folyt a könnyem.
-Taissa!Nyugodj meg.Nem érted ezt az egészet,de nem mondhatok semmit-mondta,s közelebb jött,majd megfogta kezeimet.
-Harry..ne érj hozzám!-mondtam,majd kikaptam kezeim kezei közül,s szobámba rohantam.

*Kathy szemszöge*
Sajnálom,hogy Taissanak nem mondhatok semmit. És hogy hazudnom kellett neki,de nem tudhatja meg az igazat.Teljesen maga alá kerülne,és azt nem szeretném.Egyenlőre nem tudhat semmit.Ha elmondanám neki,csak veszélybe sodornám,és az szörnyű lenne.Nem tudnám túlélni.Mikor felhívott telefonon,és azt mondta ide költözik,hezitáltam,hogy biztosan jó lesz-e neki. De Harry itt van,és tudom hogy nem csak engem,hanem őt is megvédi.
-Minden rendben?-lépett be a szobába Harry. 
-Persze...csak ez az egész kezd elfajulni.És aggódom Taissa miatt-mondtam fejemet rázva.
-Figyelj.Taissa rendben lesz.Figyelek rá.És azokat a barmokat pedig egyesével fogom szétverni ha még egyszer bántai mernek-mondta.
-Tudom Harry.De Taissanak nem mondhatsz semmit.Legalábbis egyenlőre nem mondhatunk neki semmit.Még túl korai lenne-mondtam.
Ő csak bólintott egyet,majd kisétált.
 *Harry szemszöge*
Kathynek teljesen igaza van.Taissa nem tudhat meg semmit.Nem tenne jót neki.Kathynek pedig megígértem hogy vigyázok mindkettőjükre.Bekopogtam Taissa ajtaján,de nem nyitotta ki. Benyitottam, s láttam hogy ágyán fekszik egy párnát szorongatva,s könnyei lecsordulnak arcán.
-Taissa.Minden rendben?-kérdeztem,s leültem ágyára.
Nem válaszolt.Csak szipogását halottam.
-Taissa.Minden rendben lesz!Ne csináld!Ha ígérek valamit,azt be is tartom-mondtam,s megsimítottam hátát.  
-Harry.Akkor magyarázd el nekem mi folyik itt!Ne nézzetek hülyének!-mondja,s felül. 
-Taissa...ez nem ilyen egyszerű.És nem nézünk hülyének téged-mondom.
Sajnálom,hogy ezt kell mondanom,de ha nem akar bajba kerülni,akkor tartanom kell a számat,és Kathynek is.
-Mi nem egyszerű Harry?-nézett mélyen a szemembe.
-Semmi nem egyszerű-mondtam.-Minden jó lesz,ígérem-mondtam,s felálltam.
Azzal kezdem,hogy elverem azt a barmot aki ezt tette.Nem csak Kathy miatt,de Taissa miatt is. Fogtam telefonomat, s Louist tárcsáztam.
-Louis.5 perc múlva legyetek ott Liamel a pincénél.Ne késsetek!-mondtam.
-Rendben.Ott leszünk-mondta,s letettem.
Kisétáltam,s felültem motoromra,és mentem is.

*Taissa szemszöge*
Letöröltem könnyeimet,majd próbáltam abbahagyni a sírást.Elmentem a mosdóba,s megmostam arcomat.Meg kell nyugodnom.Nem tudom hogy higgyek-e Harrynek,de elég meggyőzőek voltak a szavai.És érzések voltak benne.Mintha tényleg ezt gondolná,és nem csak mondja.Anyának semmi baja nem lesz,és minden helyre jön. Zuhany alá sétáltam,s megengedtem a vizet.Úgy éreztem,mintha most a víz lemosna rólam minden érzelmet,és nem létezik senki és semmi,csak én.Egy kicsit jó ezt érezni. Elzártam a vizet,majd kisétáltam,s magamra tekertem egy törölközőt. Szobámba sétáltam, majd előszedtem a pizsamám,s átöltöztem,majd ágyamba zuhantam.Nem volt se kedvem,se energiám enni,vagy bármi mást csinálni.Csak feküdtem,és a plafont bámultam.Gondolatok,és kérdések árasztották el a fejem.Aztán behunytam szemem,majd álomba zuhantam.

2 megjegyzés:

  1. Első komi *.*
    Egyszerűen imádom, ninccs rá jobb szó :$$$
    Alig várom a folytatást.
    Kíváncsi vagyok, hogy mi az a nagy titok, amiről Taissa nem tudhat, éss annyira kedves volt ebben a részben Harry, olyan hős megmentős ^^
    Csak így tovább csajszi :***

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) Még egy kicsit várni kell mire kiderül a titok,de aztán onnan már jönnek a történések. :)

      Törlés