XIV.

Sziasztook! Máris itt lenne következő rész.Mivel van időm,így gondoltam megíróm.Végül is nem árt,mivel eléggé levagyok maradva,és elég rendszertelenül hozom a részeket,szóval így arra gondoltam hogy most megírom a következőt.Nem a leghosszabb,és legizgalmasabb, de azért remélem megteszi.Ha Taissa már az egyetemen lesz,akkor beindulnak a történések,ami a következő részben meg is történik. Megkaptam a 7. díjamat,amit nagyon-nagyon szépen köszönök.A kommenteket és egyéb visszajelzéseket is köszönöm.Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 14.


A film után hazamentem és megvacsoráztam.Zuhanyzás közben csak Harryn járt az agyam.Folyamatosan
zöld szemeit láttam magam előtt,és édes mosolyát,miközben gödröcskéi is előtűnnek.Ahogy beletúrtam hosszú,göndör hajába,és édes ajkaival enyémet érintette.Éreztem belül a nyomást.A hiányát,és valami különös érzést.Amikor kedvesen szólt hozzám,és édesen ért hozzám.Az édes szavai,amiket fülembe súgott. Apró puszijai mikkel behintette nyakam.Meleg,mentolos lehellette,amit beszédje közben éreztem. Kikászálódtam a zuhany alól,majd egy törölközőt csavartam magam köré. Telefonomból egy pittyegő hang hallatszott. Egy SMS-em jött.....Harrytől.

Gyere haza!Anyádnak nagyon hiányzol.Minden este sírva alszik el,és arról beszél,hogy bárcsak 
mindent tisztázott volna veled.És azt hiszem,egy kicsit nekem is hiányzol....-Harry xx

Nem válaszoltam az SMS-re,csak elolvastam,majd telefonomat visszatettem az éjjeli szekrényre. És én Harrynek hiányoznék?Nem hiszem...főként annak a mogorva Harrynek nem,aki kiabál és káromkodik. De talán,ott mélyen,legbelül,a kedves,megértő Harrynek egy kicsit igen.Bárcsak...Anyát viszont sajnálom,de megnehezítették nekem az egészet,ami iszonyatosan fáj.És most már elterveztem hogy mit fogok tenni,és ezt nem vághatják ketté.Az egyetemmel kapcsolatban nagyon sürget az idő,így holnap Maxel elkezdünk intézkedni,és ad pár tippet amivel felfrissíthetem a tudásomat a felvételire.Korán kell reggel kelnem, mivel rengeteg elintézni valónk van.
***
Már két hete intézkedünk Maxel.A kiváló középiskolai eredményeimnek,és érettségimnek,meg persze a szabad helynek,és sikeres felvételimnek köszönhetően hétfőn már kezdhetek is.Én is a társadalomtudományi karon fogok tanulni,pont mint Max,és elég sok közös óránk lesz,így elég sokat leszek a közelében,amit nem bánok,hisz legalább lesz egy ember akit ismerek,és talán nem fogok eltévedni.Ösztöndíjban is részesülök,ami azért valljuk be nem nagy gond.Szombat van.Nagyon izgulok. Max említette,hogy már nem kell egyenruhában  lenniük a diákoknak, aminek nagyon örülök. Kíváncsi leszek,hogy milyen szobatársat fogok ki.Harrytől az utóbbi két hétben legalább ezer SMS-t kaptam,és minimum tizenöt hívást.Nagy részét nem olvastam el,csak töröltem.Este 11 óra van,és hulla fáradt vagyok.A mosdóba siettem egy gyors zuhanyra, majd az ágyban perceken belül álomba merültem.
***
Telefon csörgésemre ébredtem,ami nem éppen a legkellemesebb ébresztő. Nem néztem ki hív,csak felkaptam.
-Hallo?-szóltam bele,hangom rekedt,és fáradt volt.
Nem szolt bele senki,csak szuszogást halottam.
-Igen?-kérdeztem.
-Taissa....
Egy mély,rekedtes hang szolt bele.Rögtön felismertem,hogy Harry az.Mennyire is hiányzik a hangja.De ezt nem mutathatom felé.
-Mit akarsz?-szóltam neki.
-Csak tudni szeretném hogy vagy?-kérdezte nyugodt hangon.
-Egész jól....anya..hogy van?
-Megvan...azt hiszem.Bár eléggé hiányzol neki.
-De még nem is keresett..egyszer sem-mondtam.
Ami valójában igaz,hiszen tényleg csak Harry keresett.
-Mert azt hiszi haragszol rá,és hallani sem akarsz róla-mondta.
-Mert végül is egy kicsit valójában haragszom rá-mondtam vállat rántva.
-Nem jössz vissza?-kérdezte,s halottam hogy nyel egyet.
Pár percig némán ültem.
-Nem Harry.Azt hiszem nem-mondtam fejet rázva.
Bár tudom hogy nem látja arckifejezésem,sem azt hogy mit teszek...és sajnos én sem azt,hogy ő mit.
-Miért?-kérdezte,kissé fojtott lélegzettel.
-Mert vannak terveim.És lehetőségeim,amiket nem szeretnék elhalasztani Harry-mondtam.
-Hiányzol...-olyan halkan mondta,hogy szinte alig halottam.-Gyere vissza.
-Harry nem lehetsz ennyire önző-mondtam.
-Miért lennék önző Taissa.Egyszerűen hiányzol.Hogy melletted feküdhessek,hogy láthassam azt a helyes kis arcod,hogy hozzád érhessek.
Szavait csukott szemmel hallgattam végig.szívverésem csak gyorsult,és gyorsult,miközben édes szavaival árasztott el.-Taissa!Ezeket csak azért mondja,hogy visszamenjek hozzá.Nem érez így,és nem is akarja ezt-győzködtem magam.
-Harry!Elég...kérlek ne keress.Nem fogok vissza menni,és hagyj békén-mondtam, kinyomtam a telefont.
Arcomhoz szorítottam egy párnát,és belesikítottam.Már réges-régen erre lett volna szükségem. Elvéheztem reggeli rutinomat,majd lementem reggelizni.Apuék nincsenek itthon,mert valami közös hétvégét tartanak. Max valamilyen buliba ment még tegnap este,így ma másnaposan fog a kollégiumi szobájában józanodni.De sebaj,majd elütöm itt valamivel az időm.Az egyetemről csak pár héttel vagyok lemaradva,így nem kell annyira vészesen sokat pótolnom.A napom hátralévő részében TV-t néztem és bepakoltam a bőröndömbe a cuccaimat,amit az egyetemre viszek.

XIII.

Sziasztooook! Nagyon sajnálom,hogy a szünetben még csak ezzel az egy résszel jelentkezem,közben meg már lement egy teljes hét,de nem igazán voltam itthon, plusz a karácsony is bele esett,így nem igazán volt időm, sem lehetőségem. Most viszont elhoztam nektek a következő részt,amivel remélem elégedettek lesztek. Igyekszem a szünetben legalább még egy részt hozni,de nem ígérek semmit. Tudom hogy minden rész elején megköszönöm a kattintásokat, a kommenteket és a követéseket,de ezt szeretném itt is megköszönni,mivel nagyon hálás vagyok nektek. Elég sokat papoltam most,szóval inkább befejezem. :D Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 13.


Szemeim kipattantak,mikor hangos nevetést halottam a földszintről.Homlokráncolva dörzsöltem meg
szemem, majd kábán felálltam,és nehezen az ajtóhoz vánszorogtam. Kisétáltam rajta, és a konyha felé indultam. Fogalmam sem volt arról,hogy hány óra lehet. A ház elég szokatlan számomra. A konyhában apa, Elizabeth és körülbelül egy vele egykorú hölgy,és egy fiú. A fiú velem egy idős lehetett.Valószínűleg a nő fia lehet. Egy pillanatra elszégyelltem magam,hogy pizsamában lépek eléjük,de talán nem bánják.Elég magasnak,és vékonynak tűnt.Barna rövid haj,helyes arc. Rám pillantott,majd egy kedves mosollyal köszöntött.
-Max vagyok-nyújtotta kezét.
-Taissa-mondtam enyhe mosollyal.
-Ő itt az anyám Liliana-mondta,s az anyjára mutatott.
Egy kedves mosollyal üdvözölt.
-Liliana a szomszédunk,és elég jó kapcsolatot ápolunk.Talán Maxel ti is jóba lesztek-mosolygott apa.
Mosolyogva bólintottam.
-Ha nem bánjátok elmegyek átöltözöm-mondtam nevetve.
Mosolyogva bólintottak,majd folytatták a csevejt. Felsiettem a lépcsőn.Elmentem fogat mosni,majd a hajamat is kifésültem.Felkaptam egy fekete farmert,és egy egyszerű kötött felsőt.Mielőtt lesiettem volna, az órára pillantottam,ami 10:36-ot mutatott.Még mindig a konyhában ültek,és beszélgettek. Max intett hogy üljek mellé,így oda ültem.
-Na és Max,te melyik egyetemre is jársz?-kérdezte Elizabeth.
-Oxfordra,és ott a társadalomtudományi karon tanulok.Idén kezdtem-mondta mosolyogva.
-Igen.Nagyon keményen tanult hogy bejuthasson-mondta Liliana mosolyogva.
-Ne hidd hogy stréber vagyok-súgta mosolyogva a fülembe Max.
-Máris gondoltam-súgtam vissza.
-És te Taissa?-nézett rám Liliana.
-Uhmm....én nem járok egyetemre-mondtam kissé megilletődve.
Most biztosan azt hiszik hogy hülye vagyok.Pedig ez nem így van.Elég jó lett az érettségim,és a jegyeim is jók voltak.
-És nem is gondolkodtál azon hogy elmenj?Végül is még lenne lehetőséged.Most kezdődött az év-mondta Max.
-Nem igazán tudom.Szerettem volna menni,de közbejöttek a dolgok.És egyáltalán még lenne hely számomra?-kérdeztem értetlenül.
-Úgy halottam üresedés van néhány karon.Lehet hogy sikerülne-mondta vállat rántva.-Minden esetre,ha meggondolnád magad,csak szólj.Segítek elintézni a dolgokat-mondta mosolyogva.
-Rendben,még megfontolom.
Végül is,nem hangzik olyan rosszul.Legalább elterelhetném a gondolatomat Harryről,és gyönyörű zöld szemeiről.És a titokról,ami még mindig felfedetlen számomra,és ez szörnyen frusztrál.
Még beszélgettünk velük néhány órát,közben megreggeliztünk.Egész jól megismertem Maxet. Ő is 19 éves, ő a szomszédban lakik,amit anyáék is említettek.Szeret bulizni,de mellette jó tanuló. Elmesélte hogy a társadalomtudományi karon belül, milyen kurzusokra jár. Nem igazán vagyok otthon ebben az egyetemesdiben,de nagyjából szimpatikus órákat vett fel.Kikísértük őket,majd elköszöntünk. 15óra volt. Levettem az íróasztalomról a laptopom,majd az ágyba ültem. Elkezdtem kutakodni az egyetem után.
***
Ásítva ültem fel az ágyamon.Mellettem lévő kis órára néztem.Szemeim nagyra nyiltak,amikor megláttam hogy délután 1 óra van.Bár ahhoz képest hogy hajnali 2-ig kutakodtam,meglepően hamar felébredtem. Egész éjjel az Oxfordi egyetem iformációit böngésztem. Mostmár nagyjából értem,hogy mi hogy van.Később áthívom Maxet,hogy beszéljek vele,és segítsen a jelentkezésben.Nem halogathatom,hiszen bármikor megtelhetnek az üres helyek.Kell a változás.Még csak harmadik napja vagyok itt,de már most unom magam.Minden reggel, és este ugyan az.Szeretek apával lenni,de azért nem árt ha változtatok az életemen.Elvégeztem reggeli rutinomat,majd felhívtam Maxet,hogy jöjjön át. Azt javasolta,hogy menjünk el egy kávézóba,amit én elfogadtam.
-Szia-üdvözöltem,mikor kinyitottam az ajtót.
-Mehetünk?-kérdezte mosolyogva.
Bólintottam.
-Majd jövök-kiáltottam apáéknak a konyhába.
-És milyennek tartod az Oxfordot?-kérdezte Max miközben kiléptünk a kapun.
-Szimpatikus.Mármint elég jó egyetem.És talán tartok is attól egy kicsit hogy nem fognak felvenni-mondtam.
-Okos lánynak tűnsz.Szerintem van esélyed,sőt...csak legyen hely-mondta mosolyogva.
Útközben még beszélgettünk,majd mikor megérkeztünk a kávézóba,rendeltünk,és MAx elmondott mindent részletesen amit tudnom kell még az Oxfordi egyetemről.
-És mesélnél te is egy kicsit magadról?-kérdezte.
Tegnap szinte csak ő mondta el magáról a tudnivalókat.
-Öhm..Taissa vagyok és 19 éves..
-Nem ezt.Ezt már tudom.Hanem az életedet.Mit szeretsz,mit csináltál idáig..
-Apámmal éltem,de aztán ideköltözött Elizabethez,én pedig úgy döntöttem hogy anyámhoz költözöm. Nagy meglepetésemre barátja van,aki egy 21 éves fiú.Ráadásul a nővére pasija a volt barátom.Plusz rengeteget titkolóztak,amit már nem bírtam,így úgy döntöttem apához költözöm-hadartam el,nagyjából.
Persze azt kihagytam,hogy Harry miket tett velem,és hogy ezt mind aközben hogy anyámmal együtt vannak. Plusz a rejtélyes eseteket és a telefonálásokat,meg a vágást Harry arcán,és anyámon lévő foltökat,meg persze az eltűnt bátyámat,és Niallről,hogy egy punk fiú.
-Nem unatkozhattál-mondta mosolyogva.
-Nem,nem igazán-helyeseltem.
-De most sem fogsz.Azt garantálom.Az egyetem egyáltalán nem egy unalmas hely. Lehet hogy tanulnod kell, de a jó partik mindent kárpótolnak-mondta nevetve.
-Igazából..én nem vagyok..egy..egy bulizós típus-mondtam.
Teljesen igaz.Középiskolás koromban sem jártam bulizni.Nem ittam,és nem is drogoztam.A partik pedig nem igazán váltak az életem részévé.
-Nem gond.Én sem voltam az.De az egyetem mindent megváltoztat.Felnőttnek érzed magad tőle,és felszabadultnak.Hidd el  nekem-mondta,közben kortyolt egyet kávéjából.
Beszélgettünk még,majd haza kísért.
-Nincs kedved bejönni,és megnézni egy filmet?-kérdezte mosolyogva.
-Öhm..rendben.Miért nem-mosolyogtam.
Hatalmas házunk van,hasonlóan Elizabethéhez. Nagyon ízléses.Az ő szobája is szintén az emeleten van. Egy francia ággyal,tévével,Xboxal,íróasztallal és a hozzá tartozó székkel,szekrénnyel,és éjjeli lámpákkal. Egy tipikus fiús szoba,ami meglepően tetszik.Jól van berendezve,és ízléses.
-Tetszik a szobád.De a ház is nagyon szép-mondtam mosolygva.
-Köszi.Választasz te filmet?-kérdezte,és kinyitott egy kisebb szekrényféleséget amiben tornyosultak a DVD-k.
Végül nem tudtam egyedül dönteni,így a Nagyfiúkra esett a választásunk.
-Hozok valami kaját-mondta,és kilépett a szobájából.
Max felért a kajával,elindítottunk a filmet majd elkezdtük nézni.Már ezerszer láttam ezt a filmet,de még mindig tudok röhögni a poénokon.Vajon Harry mit csinálhat?És anya? Harry zöld szemei ott lebegtek előttem,és érintését mintha éreztem volna. Miért van rám ilyen hatással?

XII.

Sziasztok! :) Mivel igyekszem bepótolni a lemaradásom,ezért erre a hétvégére hoztam még egy részt.Nem tudom,hogy mikor hozom majd az ez utánit,de addig remélem ez is megteszi. :) Köszönöm a kattintásokat,és a komikat,nagyon jól esnek. Jó olvasást! :D -Kriszti xx

Chapter 12.

-Azonnal áruld el,hogy mit titkoltok előlem!-mondtam,s könnyeim folytak le arcomon.
Anya arca szomorúsággal,és aggodalommal telt meg.Ide-oda pillantott szemeivel,s nagyokat nyelt.
-Anya!Mond el!-kérleltem.
Harry idegesen hajába túrt,majd hol rám,hol anyámra nézett.
-Semmi titkolni valónk nincs előtted-mondta,s egy erőltetett mosollyal az arcán közeledett felém.
-Ne mond ezt!Folyton azt hajtogatjátok hogy nem mondhatjátok el nekem.És akkor most meg azt mondod, hogy semmit nem titkoltok?-kérdeztem idegesen.-Nehéz így megbíznom bennetek.És nehéz így itt élnem.
-Drágám,ez nem ilyen egyszerű.Igazad van,el kéne mondanunk,de...de ez sajnos nem fog menni-rázta meg fejét.
-Harry,akkor te mond el,kérlek!-néztem mélyen szemeibe,remélve hogy megtörik a jég.
Zöld szemeiben mélyén ott bujkál a félelem,és az idegesség.Megrázza fejét.
-Kérlek-mondtam,s mindkettőjükre néztem.
Egymásra pillantanak,majd anyám közelebb jön,és odahúz az ágyamhoz,hogy leüljünk. Talán most elárulja, hogy mi az,amit titkolnak.
-Kincsem.Értsd meg kérlek,hogy nem szabad elmondanunk.Egyszer majd eljön az ideje,de nem most-mondta, s megsimítja arcomat.
Megrázom fejemet,s leveszem kezét az arcomról.
-Ez így nem fog menni-mondtam,s felálltam.
Szekrényemhez sétáltam,s elővettem mellőle a bőröndömet.Letettem az ágyra,majd szétnyitottam.
-Ugye nem akarsz elmenni?-pattant fel anya aggodalmasan az ágyról.
-De,igen.Sajnálom anya-mondtam,s inkább nem szerettem volna arcára nézni.
Tudtam,hogy kérlelni fog,hogy maradjak.És hogy elfog szomorodni.De én nem bírom ezt tovább. Titkolóznak, és nem tudhatom,hogy mi lesz a vége.
-Taissa.Maradj kérlek.Ne menj el!Egyáltalán hova mennél?-kérdezte remegő hangon.
-Apához költözöm-mondtam,miközben ruháimat pakoltam bőröndömbe.
-Kérlek,maradj!Még csak alig ékeztél.Ne menj el-kérlelt.-Harry,mond neki hogy maradjon!
-Taissa,szerintem sem lenne jó ötlet ha elmennél-jött oda,s leült az ágyamra.
-Miért Harry?Azért hogy folytassátok a titkolózást?És értetlenül álljak minden telefonhívásod előtt,amikor kibukva érkezel haza,és egy vágás van az arcodon? Vagy amikor anyát megtámadták? Vagy amikor kiabálsz a telefonba,és folyamatosan Louisal és Liamel mentek el helyekre?-néztem szemébe.-Az egész életetek egy nagy titok előttem-néztem mindkettőjükre.
-Nem Taissa.De nem válhatsz el anyádtól ismét-mondta Harry,s anyára nézett.-Szeret téged...
-Én is szeretem őt.De ha igazán szeretne,elmondaná,hogy mit titkoltok-mondtam kissé szipogva.
Csendben,egy szó nélkül nézték tovább,ahogyan pakolok.Belátták,hogy nem tudnak maradásra bírni,kivéve ha elmondják a titkukat.De nem tették.Anyám szó nélkül kilépett a szobámból,s halottam ahogyan lemegy a lépcsőn.
-Nem mész utána?-kérdeztem Harryt aki még mindig az ágyon ült.
-Miért csinálod ezt Taissa?-fogtam meg karomat,s maga elé húzott.
-Már ezerszer elmondtam.Ne kérj meg rá,hogy újra elismételjem-mondtam,s elfordítottam fejem.
Felállt,de még mindig nem engedte el karomat.Megfogta az államat,és magával szembe fordította fejem, így tökéletesen láthatta arcomat.Zöld szemeibe néztem.
-Miért hagysz itt?-nézett szemeimbe.
-Komolyan Harry?Miért lenne baj ha itt hagynálak téged?-néztem rá értetlenül.
Kezével fülem mögé tűrt egy kósza hajtincset.Megkéne neki mondanom,hogy hagyjon békén, de attól félek, soha többé nem fog így hozzám érni.Ha most elmegyek,és egyszer talán visszajövök,lehet,hogy Harry már nem lesz itt többé.Közelebb húz magához,majd ajkai enyémre tapadnak.Lassú,és meghitt a csókja.Sosem csókolt még így meg.Keze derekamra téved,és amennyire csak tud,közel húz magához.Imádkozom istenhez, hogy sose érjen véget a csókunk,de Harry eltávolodik tőlem.Szemeimbe néz,majd kisétál az ajtómon. Lefagyva,földbegyökerezett lábakkal állok,és csak bámulok magam elé. Megrázom fejem,majd folytatom a pakolást.-Ennek a csóknak jelentéktelennek kell lennie.Harry az anyám barátja.Én pedig nem szeretem Harryt, sőt egyáltalán semmilyen érzelmet nem táplálok iránt.Ez a csók,csak egyszerűen jól esett.Elvagyok keseredve,és ezt a csókot csak vigasznak foghatom fel-győzködtem magam.Lassan minden ruhám bepakolásával végzem.Telefonomért nyúlok,s kikeresem apa számát,majd hívom is.
-Szia drágám-szólt bele örömteljesen a telefonba.
-Szia-erőltettem meg magam.
-Valami baj van?-kérdezte egy kis aggodalommal a hangjában.
-Értem tudnál jönni?-kérdeztem.
-Persze.De miért?
-Majd elmesélem.És ha nem bánnád,hozzátok költözném-mondtam ki.
-Jó,semmi akadálya.Mindjárt indulok-mondta.
-Rendben-mondtam,s ezzel megszakítottuk a vonalat.
Ágyamra dobtam telefonomat.Kikészítettem egy egyszerű farmert,és egy kék felsőt,majd zuhanyozni mentem. Lezuhanyoztam,megfésülködtem,felöltöztem.Elpakoltam még azokat a cuccaimat,amik kint maradtak. Levonszoltam bőröndömet,és néhány kisebb táskámat a lépcsőn. Lepakoltam őket majdnem a bejárati ajtó elé.
-Tényleg elmész?-nézett rám anya szomorúan.
Én csak bólogattam,s közben felvettem fehér Conversem.Egy apró dudálást hallottam kintről,majd pár másodperc múlva apa megjelent az ajtóban.Anya és Harry mögém álltak. Anya odajött hozzám,s megölelt.
-Remélem azért még visszajössz.Vagy legalább néha meglátogatsz-mondta egy erőltetett mosollyal.
Nem szóltam semmit.Harryre pillantottam.Zöld szemei arcomat pásztázták.
-Sziasztok-lépett be apa.
-Szia John-mondta anya.
Harry elment tőlünk,s levetődött a kanapéra.
-Mehetünk?-nézett rám.
Bólintottam.Megfogta bőröndömet,én kezembe vettem kisebb táskáim,majd kimentünk az ajtón. Beraktuk cuccaimat a csomagtartóba,majd beültünk. Utoljára a házra pillantottam,majd elindultunk.
-Miért akartál eljönni anyádtól?-kérdezte,miközben az utat pásztázta.
Pár percig töprengtem a válaszomon.
-Nem igazán bírtam a pasiját.És nem igazán jöttem ki vele.Anyával sem voltam valami jóban-mondtam ki.
Hazudtam.Nagyon szeretem anyát.És hiányozni fog,azt hiszem.Bár Harry talán nem fog.Mostmár anyával lehet,és anya is vele.Nem kell többet titkolózniuk előttem,hisz nem is leszek velük. Ketten majd megoldják a dolgaikat.


Körülbelül három óra hosszú út után,megpillantok az út szélén egy táblát.Üdvözlünk Peterboroughban. 
-Pár perc és ott vagyunk-szólalt meg apa mosolyogva.
-Elizabethnek nincs ellenére hogy nálatok fogok lakni?-kérdeztem kicsit félve.
-Nem,dehogy.Örült neki hogy velünk fogsz lakni-mondta mosolyogva.
Mosolyogva bólintottam.Igazából,nem tudom mit gondoljak róla.Nem nagyon bírtam őt,mindig olyan volt, mintha uralkodni akarna felettem,pedig számomra ő senki.Még körülbelül 5 percig kocsikáztunk,majd megálltunk egy ház előtt.Egy emelettel rendelkezett.Krémszínű téglafal,egy kékes háztetővel.Az ablak keretek fehérek.Nagy udvar,rengeteg fával,és egyéb növénnyel. Kipakoltuk a cuccaimat,majd bementünk a házba.
-Szia Taissa.Örülök hogy itt vagy-mondta,s megsimította karomat.
-Szia.Én is örülök-mondtam egy halvány mosollyal.
Apa segített felvinni az emeletre a cuccaimat,majd megmutatták a szobámat.Nem túl nagy,de nem is kicsi. Falakon néhány kép.Egy ágy,egy ruhás szekrény,két éjjeliszekrény és egy íróasztal székkel.
-Remélem megfelel-mondta Elizabeth.
Én csak bólintottam.Megmutatták a ház többi részét is.
-Ideje vacsorázni.Mit szólnátok ha elmennénk egy közeli étterembe?-nézett ránk apa.
-Jól hangzik-mondta Elizabeth,majd egy puszit nyomott apám arcára.
-Akkor menjünk-mondta.
Követtem őket az autóhoz.Nem sok kedvem volt most elmenni a házból.Inkább a szobában maradtam volna,és aludni mentem volna.Eléggé fáradt vagyok.Egy közeli KFC-be mentünk.Apa kikérte az ételeket,majd leültünk és elkezdtünk enni.Elizabeth és apa nevetve beszélgettek.Nekem most nem sok kedvem volt velük társalogni,így inkább csendben maradtam,és ettem.Ha anyánál maradtam volna, most valószínű Harryvel veszekednék a kanapén,vagy éppen behálózna,és simogatna,csókolgatna.Vagy anyával beszélgetnék,esetleg már a szobámban lennék,és lefekvéshez készülődnék,és mire kijönnék a fürdőből Harry az ágyamon várna,és közölné,hogy ismét velem szeretné tölteni az éjszakát.Maga mellé vonna,és szorosan magához ölelne,és vele aludnék el.Reggel mellette ébrednék,aztán megint kezdődne a nap.
-Mehetünk?-kérdezte apa miután befejeztük az evést.
Én és Elizabeth is bólintottunk.Miközben az autóban ültünk,apa magyarázta nekem,hogy melyik épület mi, és milyen történelmi háttér áll előtte.Csendben,egyetértően bólogattam.
-Nem bánjátok én megyek aludni-mondtam mikor beértünk a házba.
-Rendben.Jó éjszakát-mondta apa,s puszit nyomott arcomra.
-Jó éjt-mondtam én is,s felmentem a lépcsőn.
Átvettem a pizsamámat,s ágyamba dőltem.10 perc forgolódás után sikerült elaludnom.

XI.

Hello! Nagyon örülök annak,hogy még mindig itt vagytok annak ellenére,hogy régen nem volt rész. Nagyon szépen köszönöm a kattintásokat, a követőket és persze a kommenteket. Nagyon jól esik, és remélem hogy nektek viszont tetszenek a részek. Próbálom hoszabbra írni őket,mert belátom elég rövidre sikerednek. De nem is húzom tovább a szót,itt is lenne a következő rész! Jó olvasást!- Kriszti xx 

Chapter 11.


Kinyitottam szememet,s rögtön Harry jutott eszembe. Nem éreztem derekamon,sem sehol máshol a kezét,így megfordultam, hogy megnézzem. De nem volt mellettem.Éreztem a mellettem lévő párnán az illatát.
Annyira jó illata van. Kezembe fogtam a telefonomat.8:41. Nem szokásom ilyen sokáig aludni,így rögtön felpattantam az ágyamból. Elvégeztem reggeli rutinomat,majd magamra kaptam egy fekete nadrágot,egy egyszerű szürke felsővel.Mire elkészültem már 9 óra is múlt. Lesétáltam a lépcsőn,és Niall láttam meg a kanapén terpeszkedve. Pár másodpercig megfordult a fejemben,hogy visszamegyek a szobámba,és inkább rá sem pillantok Niallre.De nem bújhatok el örökre előle.Szembe kell néznem vele.
-Szia-mondtam magabiztosan,miközben levetődtem mellé a kanapára.
-Jó reggelt-mondta széles mosollyal.
Ajak piercingjén megcsillant a fény.Istenem mennyire jól néznek ki rajta a piercingjei.Akaratlanul is végig futtattam szememet tetoválásain,és piercingjein.
-Még mindig jól nézek ki?-mondta,s nevetésben tört ki.
Érzem hogy arcom vörössé válik.Ennyit a magabiztosságról.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
Remélem elterelem a témát.
-Gemma és Harry elmentek egy közeli gyorskajáldába hogy hozzanak valami kaját.Kathy pedig még nem érkezett meg-mondta.
Csak bólogattam. Sosem szerette ha csak bólogatással fejezem ki azt,amit akarok. Mindig azt akarta, hogy határozottan ki mondjam amire gondolok.
-Még mindig nem szoktál le róla-csóválta rosszallóan fejét.
-Ahogyan te sem felejtetted el-mondtam.
-Három éven keresztül csináltad ezt.Persze hogy nem felejtettem el-mondta nevetve.
-Nem mintha olyan sokat lettél volna a társaságomban-motyogtam.
-Te nem engedted meg,hogy a bizalmadba férkőzhessek.Te taszítottál el magadtól.Nem én nem akartam közelebb kerülni hozzád-mondta,s ezzel egy kisebb vitába kezd bele.
-Talán azért Niall,mert folyton titkolóztál!-emeltem fel a hangomat-Hetekre tűntél el,és nem hívtál fel,sőt, még egy rohadt SMS-t sem hagytál!Aztán mikor hazajöttél,minden elakartál simítani egy bocsi,nagyon elfoglalt voltam-al. Azt hiszed jól esett?-néztem szemébe,s éreztem hogy könnyek gyűlnek szememben.
Sokat jelentett számomra Niall.És ahogy most felidézem ezeket az emlékeket,még jobban fáj,mint akkor átélni.
-Ugyan már Taissa.Nem várhattad el tőlem azt,hogy kitárjam előtted az egész életemet.Az egy dolog, hogy együtt voltunk,de azért vannak olyan dolgok amiket senkivel sem osztottam meg.Az,hogy együtt voltunk, nem változtatott semmin-mondta vállat vonva.
-Pont arról szól egy kapcsolat, Niall, hogy nem titkolóznak egymás előtt, és minden elmondanak egymásnak, és közösen megbeszélik.Amit te viszont nem tettél-mondtam,s a fájdalmamat a düh vette át.
Megrázza fejét,és ügyet sem vet arra, amit mondok.
-Előre sajnálom Gemmát-morogtam.
-Megtanulhatnád azt,hogy magadban tartsd némelyik gondolatod.Mellesleg,inkább ne sajnálj senkit.Elég boldog ő mellettem-mondta,s mosolyra húzta a száját.
-Mivel lenne ő boldog melletted?Talán jól megfekteted?-néztem rá.
Kár volt ezt kérdeznem tőle,hisz jól tudom mi erre a válasza.
-Igen Taissa, jól megfektetem.Nem is egyszer fektettem már meg-mondta nevetve.
Erre nem voltam kíváncsi.
-Nem tehetek róla,hogy te nem akartad hogy megdugjalak.Nem mintha bármit is akartál volna-mondta,s keserűen folytatta nevetését.
-Jó reggelt tubicáim-lépett be Gemma az ajtón,s mögötte Harry.
Gemma Niall-höz lépett,majd egy csókot lehelt ajkaira.
-Hogy aludtál?-nézett rám kérdően Gemma.
Harryre sandítottam.
-Jól-mondtam kissé zavartan.
Harry arcán egy elégedett mosoly jelent meg.
-És te?-kérdeztem,majd rámosolyogtam.
-Fantasztikusan-mondta széles mosollyal.-Viszont farkas éhes vagyok!-mondta,s a konyhába szaladt.
Niall utána battyogott,majd Harry,s én is.Letelepedtünk az asztalhoz,majd Harry előszedte a különféle gyorskajákat.Mindenki kedvére választotta ki,hogy mit eszik.Én egy hamburger mellett döntöttem.
-Tényleg jól aludtál?-kérdezte Harry olyan halkan,hogy csak én halljam.
Nem mintha Gemma és Niall bármit is halottak volna egymás nevetésén kívül.Félve bólintottam egyet, majd láttam hogy Harry ismét mosolyra húzza száját.
-Be kell vallanom,én is kellemesen aludtam.Bár a cerkámmal volt egy kis gondom-mondta,majd elnevette magát.
Arcom ismét vörössé változott.Néha zavarba ejt amikor ilyen szavakat használ,de azért tetszik.Meglep hogy ismét ilyen kedves velem.Bár haragudnom kéne rá,és anyára is amiért nem mondanak nekem el semmit. Miután végeztünk az evéssel,Niall és Gemma összeszedték a cuccaikat,majd elbúcsúztak tőlünk,és elmentek. Kicsit üresnek érzem nélkülük a házat.Bár Niall nem igazán fog hiányozni.
-Végre elment az a barom-mondta Harry miközben levágódott a kanapéra.
-Remélem ezt nem a nővéredre értetted-mondtam miközben lehuppantam mellé.
-Nem.Niall-re-mondta ki egyszerűen.
-Én sem kedvelem-mondtam vállat vonva.
Ez talán kicsit hazugság.Szerettem őt,és nem azt mondanám hogy nem kedvelem.Inkább azt,hogy nem igazán jó a kapcsolatom vele.
-Eléggé feszült voltál a közelében-mondtam, s Harryre néztem.
-És?Igen.Mert egy barom-mondta,s megfeszült az állkapcsa.
-Semmi..csak észrevettem-mondtam.
-Te sem tűntél valami jókedvűnek a közelében-mondta,s szemembe nézett.
-Mert nem is voltam jókedvű-vontam meg vállam.
-Miért?-kérdezte őszinte érdeklődéssel.
-Mert..mert-csak ennyit tudtam kinyögni.
-Mert...?-nézett rám.
-Hanyagoljuk a témát kérlek-mondtam,s lesütöttem szemem.
-Nem.Tudni akarom-mondta,s közelebb jött.
-Nem Harry.Te sem árulsz el semmit nekem.Akkor én miért mondjak el neked bármit is?-néztem szemébe.
-Ha elmondod,kérdezhetsz tőlem valamit,és válaszolok rá-ejtette ki a szavakat száján.
Pár percig hezitáltam.Ez nem is olyan rossz ajánlat.Én elmondom neki,hogy jártam Niallel,ő pedig elfogja mondani nekem azt,hogy mit titkolnak anyával.
-Rendben-mondtam.
-Akkor halljam-mondta,s mélyen szemembe nézett.
-Niall és én régen egy pár voltunk-hadartam el.
-Mi?Ez komoly? Te és az az idióta?-nézett rám,majd nevetésben tört ki.-Legalább megdugott?
-Igen,jártunk.De ez miért olyan vicces?Nem mintha te és ő olyan sok mindenben különböznétek-mondtam.
Harry abba hagyta a nevetést,és rám nézett.
-Taissa,ezt jobb lett volna ha magadban tartod.És igenis, elég sok mindenben különbözöm tőle-mondta.
Máris eltűnt a jókedve.
-Akkor most válaszolj a kérdésemre-mondtam,s szemébe néztem.
Arca komoly volt.Semmi érzelmet nem vettem rajta észre.
-Mit titkoltok Kathyvel?-néztem mélyen szemébe.
Tekintetét rögtön lekapta rólam,s a földre nézett.
-Hallani szeretném,Harry-mondtam.
Azt mondta válaszol egy kérdésemre.Hát tessék.Most kérem a válaszát.
-Taissa.Ezt nem mondhatom el.Ez az egész több dologról szól-mondta.
-Persze Harry.Köszönöm a válaszod-mondtam kikelve magamból,s felrohantam a szobámba.
Annyira nehéz lenne kibökni hogy mi van? Kezd elegem lenni ebből a sok titkolózásból. Szeretem anyát,de ha nem mondja el,hogy mi ez az egész,elveszti a bizalmamat.
-Taissa.Kérlek ne duzzogj-lépett be a szobámba Harry.
-Mert mit tegyek helyette?Nevetgéljek és éljek boldogan az anyámmal és a pasijával?Mellesleg hogy a pasija nem is szereti őt,hanem inkább a lányával kavargat?-mondtam,s felpattantam az ágyból.-Köszönöm Harry,inkább kihagyom.
-De majd minden rendben lesz.Csak kis ideig kell nyugodtnak maradnom-mondta,s végigsimított karomon.
-Nem Harry!Te is az egyik pillanatban eljátszod a kedves fiút,a másik pillanatban pedig egy kiállhatatlan, undorító alak vagy.Így bízzak meg benned?-néztem zöld szemeibe.
-Taissa,ez nem így van-mondta,s még közelebb jött.
-De,Harry,igenis így van!-mondtam,s már könnyek gyűltek szemeimben.
-Sziasztok-jött fel anya a lépcsőn.
Rám nézett,s rögtön elkomorodott az arca.
-Mi a baj drágám?-lépett oda hozzám.
-Azonnal áruld el,hogy mit titkoltok előlem!

X.

Sziasztok! Nagyon sajnálom,hogy nincsenek részek.De az iskola miatt tényleg kevés időm marad. Próbálok rendszeresebben részeket hozni.Most viszont itt is lenne a következő rész,remélem tetszeni fog.Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 10.


Mikor megláttam az arcát,az ájulás szélén álltam.Niall állt előttem.Teljes életnagyságban.Semmit nem halottam róla azóta,amióta szakítottunk.Persze furdalt a kíváncsiság,hogy mit csinálhat,hogy van, és hogy
szeret-e még.Nem könnyen felejtem el azt a három évet.Voltak szép pillanataink,de a rossz pillanatokban sem voltak hiányaink.Folyton titkolózott,és sokszor egy telefonhívás után eltűnt. Hasonlóan mint Harry,csak ő volt amikor hetekre is elment,és nem kommunikáltunk túl sokat ez idő alatt.Emiatt is lett vége az egésznek. Megígérte,hogy nem fog titkolózni,de mégis folytatta. Sajnálom Gemmát.De azért bujkál bennem egy kis féltékenység.
-Ő itt Niall-mondta Gemma,s közelebb léptek.
Niall kék szemei csillogtak.Egy kis meglepettséget véltem felfedezni benne.De jól leplezte érzéseit. Ahogyan azt mindig is tette.
-Niall Horan vagyok-mondta,s kezet nyújtott.
Nyeltem egyet.
-Taissa vagyok-fogadtam el kéznyújtását.
A többieknek is bemutatkozott.Bár én ismertem.Elég jól ahhoz,hogy tudjam,most játszadozni fog velem. És szegény Gemmával is.A kanapéra ültünk.Én Harryvel az egyik kanapéra,s velünk szemben a másik kanapén Niall és Gemma foglaltak helyet. Niall átvetette karját Gemma vállán,s Gemma közelebb húzódott hozzá.Harry már lenyugodott,bár még mindig kisebb félelem terült szét bennem.Mi lett volna ha megüt?Niall és Gemma mesélni kezdték a megismerkedésüket és minden egyebet amit tudni kell róluk.Miközben beszéltek,közelebb csúsztam Harryhez,amit nagyon remélek nem vett észre,viszont annál inkább reménykedem benne,hogy Niall igen.Harry arcára pillantottam, de szerintem nem vette észre.Niall a szemembe nézett,és újra azt éreztem mint régen.A veszekedéseink miatt sosem kerültünk olyan közel egymáshoz.De nem is szerettem volna.Szerettem Niallt,de a titkolózásai miatt nem bízhattam meg benne 100%-osan. Három év után,mégis ő mondta ki, hogy szakítani akar.Teljesen lerombolta az érzéseimet,és összeestem.Nem volt mellettem senki,aki meghallgatott volna. Nate is elhagyott minket. Csak apám volt ott.De ő vele nem beszélhettem meg ezeket. Nem éreztem úgy,hogy menne.
-Pillanat és jövök-mondtam,s emeletre mentem a mosdóba.
Tükörbe néztem,majd egy nagy lélegzetet vettem.Minden oké lesz.Csak pár órát kell vele kibírnom.
-Minden rendben?-állt meg az ajtóban Harry.
-Persze.De miért érdekel ez téged?-kérdeztem.
-Látom rajtad,hogy feszült vagy.A megszokottnál is feszültebb-mondja,s közelebb jön.
-Harry!Az előbb még megakartál ütni,most meg itt "kedveskedsz"-mondtam "kissé" felháborodottan.
-Mi?Én..én nem is akartalak megütni.Miből gondolod azt?-nézett rám.
-Ökölbe szorítottad a kezed,és olyan vörös voltál,mint egy rák-mondtam.
-Nem ütöttelek volna meg.Semmiképpen sem.Nem tennék veled ilyet-mondja.
-De Harry,tennél.Túlságosan goromba,és forrófejű vagy-mondtam.
-De akkor sem bántanálak téged-monda,s közelebb jön.
-Miért nem,Harry?-kérdeztem
-Nem jöttök?-áll az ajtóba Gemma-Megzavartam valamit?-kérdezte zavartan.
-Nem,dehogy is!Megyünk is-mondtam,s már indultunk is le.
Örülök hogy Gemma feljött.Kissé kínosan éreztem magam.Niall kényelmesen ült a kanapén,majd Gemmát az ölébe rántotta.Csókcsatába kezdtek. Kínosan ültem a kanapén.Harry is lejött a lépcsőn,majd levágódott mellém a kanapéra. Láttam hogy őt nem igazán lepte meg ez a dolog.Rámnézett majd elmosolyodott.A gödröcskék ismét felbukkantak jóképű arcán.Mióta tartok én ott hogy jóképűnek tartom Harryt?Jó,rendben, beismerem. Tényleg jóvágású. Magas, vékony, izmos, és jóképű is.A tetoválások és piercingek csak még helyesebbé teszik.Nagyon illik hozzá ez a rossz fiús imázs.Bár kíváncsi lennék,milyen lenne, ha Harry visszahúzódóbb lenne.Meg persze nem lenne akaratos, és tetoválásai sem piercingjei nem lennének.De Harry így jó,ahogyan van.Vagyis nem jó..csak ez illik hozzá. Egy kis kedvesség nem ártana.
-Sziasztok-állított be anya.
Ennyire elszaladt volna az idő?Mindenki köszöntötte anyát,majd ő is leült közénk,és Gemma mesélni kezdett ismét a Niallel való kapcsolatukról.
-Kimegyek és készítek valami vacsit-mondtam,s felálltam.
-Az remek lenne-mondta Gemma,majd elmosolyodott.
Egy halvány mosollyal viszonoztam válaszát, majd a konyhába igyekeztem. Nem igazán tudtam mit készíthetnék, így a szendvicsek mellett döntöttem.Előszedtem a hozzávalókat majd nekiláttam.Hogy kerülhet ide Niall? Most kezdem csak igazán felfogni,hogy itt van.Megint láthatom.Nem értem,hogy miért kell vele újra találkoznom.
-Min töprengesz ennyire?-zavart meg Harry.
-Semmin-mondtam,s megráztam fejem.
Nem kell tudnia arról,hogy Niall nekem elég sokat jelentett.
-Te pedig miért jársz folyton a nyomomban?Mellesleg ma elég csendes voltál.Nem igazán értem mi ütött beléd-mondtam,miközben a szendvicseken ügyködtem.
-Ne kíváncsiskodj annyit Taissa.Hamar megöregszel-mondta hatalmas mosollyal az arcán.
Ez a mosoly engem is mindig mosolygásra kényszerít.Ma különösen csendes,és viszonylag normális.Kivéve a kisebb kirohanását a nappaliban.
-Tudod Taissa nagyon jól áll neked a háziasság-mondta nevetve.
Játékos megütöm a vállát,mire még jobban nevetni kezdett.Minden egyre érthetetlenebb. Hogy a fenébe tudok kijönni Harryvel? És így "játszadozni" és nevetgélni?De minden esetre nem panaszkodom,amíg ilyen kedves.
-Neked pedig az,amikor ilyen..kedves vagy.És lehet veled szórakozni.Végre a kedves Harry-mondtam vidáman.
-Azért ne éld bele magad túlságosan.Kedves vagyok,Gemma miatt.És mert itt az idióta pasija.De semmi több-mondta,s rögtön elkomorodtam.
Leugrott a konyhapultról,és a visszament a nappaliba a többiekhez.Kár volt neki megemlítenem hogy kedves,és hogy tetszik nekem ez az oldala.Befejezem az utolsó szendvicset is,és az asztalhoz hívom a társaságot.Meglep,hogy Niall még egy szót sem szólt hozzám.Lehet,hogy neki nem is számít annyit a múltunk mint számomra?Igaz,nekem ő volt az első komoly barátom.Neki viszont nem.Sőt elég hamar túltette magát rajtam,s már más lány oldalán van.Gemmáén.Akki Harry nővére.Hogy lehet ilyen kicsi a világ? Niall viccein nevet mindenki,kivéve engem és Harryt.Én már az összes viccét halottam több milliószor,így már nem találom őket annyira viccesnek,bár némelyiken elmosolyodom.Azt viszont nem értem,hogy Harry miért nem nevet rajtuk.Bár amennyire mogorva,így nem igazán találom meglepőnek. Vacsora után mindenki a nappaliba megy,és a kanapéra telepszünk.Kathy közli velünk,hogy neki még elkell mennie,mert dolga van,és éjszaka a barátnőjénél alszik,így elbúcsúzunk tőle.Gemma kiválaszt egy nyálas filmet,amit annyira nem bánok hogy meg kell néznem,de Harry és Niall arca elárulja hogy nekik nincs sok kedvük ehhez,de inkább nem szólnak semmit.A film alatt többször is ásítok,bár nem azért mert a film annyira rossz lenne,inkább azért mert elég fáradt vagyok.Gemma Niall ölébe hajtotta a fejét,és már alig tudja nyitva tartani szemeit.Harry kitámasztott fejjel,és fapofával bámulja a filmet.Semmi érzelmet nem vélek felfedezni az arcán.Tekintete előre mered és a tévét bámulja.Olyan szexi,ahogyan a tévéből áradó villanások meg-meg világítják az arcát.Zöld szemében csillogva tükröződik vissza a tévéből áradó fény.
-Látom sokkal érdekesebbnek találsz engem,mint a filmet-suttogja Harry mosolyogva,miközben még mindig a tévét nézi.
Elpirult arccal elmosolyodok,s nem szólok semmit.Hogy lehet valaki ilyen hatással rám?Teljesen megbolondulok tőle.
-Javaslom hogy mennyünk aludni-mondja Niall,és Gemmára néz.
Gemma csak ásít egyet,majd bólint,s kábán felül.Én is úgy döntök,hogy felmegyek aludni.Niall megkéri Gemmát hogy jöjjön utánam,és menjen aludni.Megígéri neki,hogy ő is mindjárt csatlakozik hozzá.Niall és Harry lent maradnak.Talán beszélgetnek,vagy még nézik a filmet,bár inkább az első választásra tippelek.
-Jó éjszakát Taissa-mondja álmosan Gemma,s eltűnik az egyik szobában.
Én is jó éjszakát kívánok neki,majd a szobámba sétálok.Kiveszek egy kényelmes pizsamát,majd a zuhanyzó alá lépek.Pár perc múlva kikászálódom,és fogat mosok, majd felöltözöm.
-Mit keresel itt?-kérdeztem,miután megláttam Hardint az ágyamon feküdni.
-Csatlakozom hozzád éjszakára-mondja,elhelyezkedik az ágyon.
-Nem tartom jó ötletnek-mondom,s az ágyamra ülök.
-Nem kérdeztem,hanem kijelentettem-mondta,majd betakarózott.
-Nincs jogod az ágyamban feküdni az engedélyem nélkül-húztam fel magam.
-Én is ugyan úgy ebben a lakásban lakom,ahogyan te,így van jogom ahhoz,hogy aludhassak,ahol szeretnék- mondta egy hatalmas vigyorral az arcán.
Hosszas órákon át tudnám sorolni az érveket,hogy miért nem aludhat velem az ágyamban,de inkább nem teszem meg,és egy rosszalló fejingatással én is az ágyba fekszem,és szándékosan az ellenkező irányba fordulok,hogy minél távolabb feküdjek Harrytől.
-Miért vagy ennyire távolság tartó?-kérdezte,miközben közelebb jött.
-Azért,mert engedély nélkül az ágyamban fekszel,és nem tartalak annyira jó barátnak,sőt semmilyen barátnak,hogy veled aludjak. Plusz az anyámmal jársz,és közben meg velem játszadozol-köptem ki a szavakat határozottan, miközben felé fordultam,hogy szembe nézhessek vele.
-Taissa.A Kathyvel köztünk lévő kapcsolatról inkább szót se ejts,mert nem tudod,és nem is érted ezt az egészet.
-Persze hogy nem értem Harry.Esélyt sem adtok rá hogy megértsem-mondtam teljesen kikelve magamból.
-Taissa.Azért mert..mert nem adhatunk esélyt egyenlőre arra,hogy megértsd-mondta,s kissé idegesen beletúrt a hajába.
-Köszönöm Harry...a semmit-mondom,majd elfordulok tőle,és becsukom a szemem,bár nemigazán tudok majd aludni ezek után.
-Sajnálom Taissa-mondta,majd közelebb jött,s derekamra helyezte kezét.
-Harry,hagyjál békén-mondtam idegesen.
Meleg keze még midig derekamon pihen.
-Harry..kérlek,vedd le a kezed rólam!-mondtam,s felé fordultam.
-Miért csinálod ezt velem Taissa?-kérdezte,s tekintete mélyen enyémbe férkőzött.
-Mit Harry? Mit csinálok én veled?-néztem rá értetlenül.
-Azt,hogy ennyire ellágyítasz-mondta.
Meglepődötten néztem rá.Én ellágyítom Harry Stylest?Halványan elmosolyodom,s közelebb megyek hozzá.Egy pillanatra elfeledkezem mindenről.Karjaiban megnyugvást találok.Fogalmam sincs mi ütött belém.Az egyik pillanatban kinem állhatom Harryt,de a kedves szavai,és tettei engem is ellágyítanak.Csak azt éri el vele,hogy jobban megkedveljem.Tudom hogy ez nem fog jól elsülni,mert pofára fog ejteni,de most nem érdekel.Érzem szuszogását,mert szorosan magához von.Becsukom a szemem,s már pillanatok alatt álomba is merülök.

IX.

Hello nektek drága olvasóim! Már körülbelül három hete nem volt rész,amit nagyon sajnálok,de az iskola miatt nincs nagyon időm írni.Köszönöm a kommenteket,és a követőket,és  *dobpergés* 3000+ kattintást!! Isteniek vagytok! Imádás van! <3 Itt a rész,szóval... :D Jó olvasást! -Kriszti xx

Chapter 9.


Rengeteget forgolódtam éjjel.Egyre kellemetlenebb a helyzet.És a dolgok egyre furcsábbak.Úgy
érzem,hogy anyáék titkolnak valamit....várjunk csak.Mi az hogy úgy érzem? Jó,hogy titkolnak valamit,hisz folyton azzal jönnek hogy nem mondhatják el.Na én ezt értem,de akkor egyáltalán miért is mondanak bármit.És Gemma is tud róla.Egyszerre ijeszt meg,és érdekel is ez a dolog.Hajt a kíváncsiság,hogy megtudjam mit titkolnak,de közben mégis félek attól,ha ezt megtudom, akkor azt kívánnám bárcsak nem tudnám.Lassan kikászálódtam az ágyamból,majd zuhanyozni indultam. Elvégeztem a reggeli rutinom,majd lebattyogtam a földszintre. Harry és Gemma ültek a kanapén,és beszélgettek.
-Jó reggelt-nyögtem ki,majd ásítva leültem melléjük.
Természetesen Gemma oldalára ültem,és nem Harryére.
-Jó reggelt-mondták szinte egyszerre.
Eszméletlenül hasonlítanak egymásra....külsőleg.Belsőleg viszont azt kell mondanom hogy Gemma személyisége egy "picit" jobban tetszik.Közvetlen,kedves és jó fej.Harry meg...egy született bunkó. Kibaszottul nem veszi figyelembe a kéréseimet.Úgy tesz,mintha a kis ribanca lennék,akivel kedvére szórakozhat.
-Na mit gondolsz?-kérdezte Gemma.
-Miről?-néztem rá.
-Arról,hogy eljön a barátom.Így Harry,és te is megismerhetitek.Na meg persze Kathy is-mondta széles mosollyal arcán.
-Ez egy jó ötletnek tűnik-mondtam bólogatva.
Legalább megismerhetek még egy személyt,aki talán kedvesebb mint Harry.
-Ennek örülök-mondta még mindig mosollyal az arcán.-De most irány reggelizni-mondta,s felpattant a kanapéról.
Meglepettség terül el bennem,hisz Harry néma csendben van.Ő is felállt,majd Gemmával az ajtóhoz sétálnak.
-Hová megyünk reggelizni?-kérdeztem,miközben felvettem cipőmet,s leakasztottam dzsekimet.
-Egy szuper helyre-mondta Gemma,s kisétáltunk az ajtón.
Gyalog indultunk el.Valószínűleg nincs messze.Nem igazán jártam még a városban azóta,amióta itt vagyok.Hűvös van,de mégsincs dermesztő hideg.Körülbelül 10 perc séta után,egy helyes kis épületbe lépünk be.Az ajtó fölé Maison Blanc felírat került.Egy pult elé lépünk,ahol rengeteg "péksütemény" tárulkozik elénk.
-Meg kell kóstolnod az itteni croissant.Isteni finom-mondta Gemma.
Gemma kikérte nekünk a croissantokat,és mellé még három tejeskávét. A nap kezdett előbújni,így az épület előtti teraszon fogyasztottuk el a reggelit.Beleharaptam,és eszméletlen finom. Habos, mégis selymesen tartalmas krém, ami egészen világos színű, akár gesztenyének is nézhetnénk. De nem gesztenyés,hanem csokoládés.
-Na?-néz rám Gemma,majd beleharap a croissantjába.
-Ez valami isteni-mondtam,s lassan ismét haraptam egyet.
Minden egyes falatját lassan kell elmajszolni.Ahogy látom Gemmának is ízlik.Bár biztosan evett már ilyet többször is.Harryre pillantok,és azt veszem észre,hogy kuncogva figyeli tetteimet.
-Most mi van?-kérdeztem tőle.
-Látom ízlik.Nagyon is-mondja,majd nevetve hátradől a széken.
Megrázom fejem.Tányérján már nincs semmi,és csészéjéből is az utolsó korty tejeskávét issza ki. Lassan én és Gemma is végzünk. Gemma és Harry veszekszik egy sort azon,hogy ki fizesse ki a reggelit.Én már szóba se jöhettem.Végül Harry győz,így ő fizet.Harry ma meglepően csendes.Nem kötekedik,és nincsenek beszólásai.Úgy látszik Gemma jó hatással van rá.Lassan visszasétálunk a lakáshoz. Útközben Gemma és Harry tesz pár csipkelődő megjegyzést egymásra,de semmi komoly. Beérünk,és jóllakottan mindannyian a kanapéra borulunk.A falon lévő órára pillantok. 11:46.  Harry rekordot döntött a kedvességével.
-Hánykor érkezik a barátod?-kérdeztem Gemmától.
-Négy óra körül-mondta mosolyogva.
Én csak mosolyogva bólintottam.Biztos nagyon szeretheti. Mindig mosolyog,mikor róla van szó.
-Mesélsz róla?-kérdeztem.
-Miért ne-mondta,s elkényelmeskedett a kanapén.-Nem olyan régóta vagyunk együtt. Kedves,és megértő.Szőke hajú,gyönyörű kék szemekkel.Rengeteg tetoválása van,Harryhez hasonlóan. Piercingjei is. Viszont ezek ellenére egy csodálatos fiú,nem úgy mint a többi vele egykorú. Na és a mosolya...valami csodálatos-áradozva mesélt róla,közben lese lehetett vakarni arcáról a mosolyt
Harry mindeközben szótlanul,fapofával ült a kanapén.Majd telefonja megcsörrent.
-Mivan?-kapta fel a telefont,és a konyhába sietett.
Nem igazán halottam miről beszélhet,de idegesnek tűnt.Ide-oda járkált a konyhában,majd körülbelül 3 perc után zsebre vágta a telefont.
-Minden rendben?-kérdezte Gemma.
Harry csak bólintott. Nem valami meggyőző.
-És hogy hívják a barátod?-kérdeztem.
Ezt ugyanis kihagyta a mesélésből.
-N..-kezdett bele,de telefonja megcsörrent.-Igen?-kapta fel.-Persze,indulok is.Szia-mondta ki a szavakat.-Hamarabb megérkezett,így kimegyek elé.Max egy fél óra és jövök-mondta,s már itt sem volt.
Ez elég gyors volt.Viszont a nevét még mindig nem tudom.
-Harry?Minden rendben?-kérdeztem.
-Miért ne lenne minden rendben?-kérdezte.
-Olyan más vagy.Nem ilyen szoktál lenni.Alig szóltál ma valamit-mondtam.
-Nem vagyok más.És nehogy már pont téged érdekeljen az hogy velem mi a fasz van-kapta föl a vizet.
-Most miért vagy ilyen barom?Csak megkérdeztem hogy minden rendben van-e-mondtam.
-Nem!Nincs rendben minden-mondta.
-Miért?-mondtam ki,mielőtt gondolkoztam volna.
-Az neked legyen mindegy.Nem a te dolgod.Ne üsd bele az orrod!-kiabálta.
-Ne kiabálj velem,semmi jogod sincs hozzá!-förmedtem rá.
-És te miért kiabálsz velem?Neked sincs jogod hozzá,mégis azt teszed-mondta mostmár nyugodtan,és egy mosoly is megjelent arcán.
-Azért,mert kibaszottul nem tetszik az,hogy neked már az is gond,hogy megkérdezem mi a gond-mondom.
Egyáltalán nem vagyok nyugodt,és ez  az ő hibája.Miért gond az,hogy megkérdezem mi a baja.Szépen is válaszolhatott volna,erre kiabál.Két percre rá,meg azon mosolyog,hogy én kiabálok vele.Csodás!
-Semmi gond-mondta nevetve,majd közel jött hozzám,és megsimította arcom.
-Ne simogass!-mondtam,s levettem kezét arcomról.
-Miért?Talán valami gond van?-kérdezte,s kezeit fenekemre helyezte.
-Igen gond van!-kiabáltam.-Az hogy egy seggfej vagy Harry!-mondtam,s kezem arcán csattant.
Most már tényleg elszakadt a cérna.Harry arcán vöröslött a tenyerem nyoma.Harry egész arca vörössé változott,majd kezeit ökölbe szorította. Hirtelen félelem árasztotta el testem.Harry közeledett,én pedig hátráltam.
-Sziasztok!Megjöttünk!-mondta Gemma,s belépett az ajtón.
A szőkeség megfordult,s egész testem lefagyott,lélegzetemmel,és szívverésemmel együtt.

Figyelem!!

Sziasztok! 

Már egy ideje nem volt rész. Ennek az az oka,hogy elkezdődött a suli,és nincs időm,meg persze fáradt is vagyok. Sajnos így nincs sok időm arra,hogy írjam a történetet. Nem tudok pontos időpontot mondani,hogy mikor lesz rész, de próbálkozom,hogy a héten tudjak szolgálni nektek valamivel. Remélem nem haragszotok,és megértitek! Szeretném megköszönni itt is a díjakat amiket kaptam. Eszméletlenül nagyon örülök neki. A rengeteg komment is csodálatos,nagyon szépen köszönöm! :) -Kriszti xx

VIII.

Sziasztok drága olvasóim! :) Sajnálom,hogy két napig nem volt rész,de gólyanapon voltam és fáradt is voltam,így nem akartam nektek egy összeszedetlen,összecsapott részt hozni.Remélem,megértitek,és most már itt is lenne a 8.rész,ami remélem elnyeri a tetszéseteket.Hagyjatok magatok után nyomot! :) Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 8.


A tévé előtt ültem egyedül.Harry már órák óta elment.Ajkamon még mindig érzem ajkai ízét. 
Érintése,még mindig ott ég bőrömön.Összezavar,és nem tudom mit tegyek.Bunkó,de mégis valami teljesen megőrjít engem,ami hatására,nem tudok ellen állni.És néha,amilyen kedves,és megértő,az
pedig mindig meglepetés számomra.Gondolatmenetemet Harry szakította meg,amikor belépett az ajtón. Szitkozódva rohant fel az emeletre.Kikapcsoltam a tévét,majd kisebb hezitálás után,én is felmentem az emeletre.
-Harry-léptem közelebb hozzá.-Minden rendben?-néztem rá.
-Semmi sincs rendben Taissa-mondta,s teljesen felém fordult.
Egy vágást láttam arcán,amiből még mindig csepegett a vér.
-Mi történt?-léptem közelebb,s szemügyre vettem a sebhelyet.
-Nem fontos.Semmi bajom-mondja,majd kikerülve leül ágyára.
-Ezt fertőtleníteni kell.Hagy segítsek-mondtam,s már kutakodni is kezdtem az egyik szekrény ajtónál a fürdőben.
Megtaláltam a fertőtlenítőt,meg egy apró pamacsot ami segítségemre lesz.Közel sétáltam hozzá, majd óvatosan törölgetni kezdtem a sebet.
-Sssz!-szisszent fel Harry tetteimre.-Ez csíp-mondta,s egy pillanatra kezemhez kapott.
-Ez természetes.Hagy folytassam-mondtam,majd folytattam.-Nem olyan vészes.Minden rendben lesz vele-mondtam,s szemébe néztem.
Hatalmas zöld szemeiben idegességet,fáradtságot,félelmet és fájdalmat véltem felfedezni. Elmerengtem.Megráztam a fejem,majd elment tőle.
-Készen vagyunk-mondtam zavartan.
-Köszönöm-ragadta meg kezemet,s közel húzott magához.
-Harry-mondtam,s továbbmentem.
-Mi a gond?-kérdezte,s követett.
Kidobtam a pamacsot.A fertőtlenítőt pedig a helyére tettem.
-Harry.Mondtam már,hogy ne csináld ezt velem-mondtam,s a lépcsőn haladtam le.
-Mit?-kérdezte,majd megálltam.
-Ne csókolgass,ne puszilgass,és tartsd az 1 méter távolságot.Minimum 1 méter távolságot-mondtam,s hátrébb toltam.
-Ne viccelj már.Ne mond azt,hogy nem élvezted mind ezt.Láttam az arcod.Éreztem a hevesen verő szíved,és hallottam a gyors lélegzeted.Ne tudod bemesélni nekem,hogy egy kicsit sem élvezted-mondta,s közelebb jön.
Teljesen leszarja azt,amit az előbb mondtam neki.Nem érdekli semmi,csak teljesüljön az amit akar.
-Nem tartod tiszteletben egy kicsit sem azt,amire megkértelek-mondom.
-Ez nem arról szól,hogy tisztelem-e a kérésed,vagy sem-mondta,s még közelebb lépett.
-És szólnék,hogy Gemma beugrik látogatóba pár napra.Remélem nem zavar-mondja,s levágódik a kanapéra.
Ki az a Gemma?Egy lány akivel kavargat?
-Ki az a Gemma?-kérdeztem.
Felnevetett,majd a szemembe nézett.
-Pár perc és megérkezik,szóval....-mondta,s mellém ült.
Közel ült hozzám,s kezét combomra helyezte.Levettem onnan kezét,s a saját lábára helyeztem.
-Nem az én combomat szeretném tapizni-mondta egy huncut mosollyal az arcán.
-Sajnálom,de más combját nem hiszem hogy simogathatod jelen pillanatban-mondtam.
-Pedig,én tudnám kiét simogatni-mondta,s ismét elhelyezte kezét.
-Harry,ne legyél bunkó-mondtam,s felálltam.
-Sziasztok-mondta egy női hang,amint belépett az ajtón.
Szőkés barna haj,magas,és...hasonlít Harryre??!
-Szia-mondta Harry,majd odasétált,és megölelte.
Levette cipőjét,majd Harry a nappaliba vezette.
-Szia-mondta hatalmas mosollyal,majd átölelt.
Milyen közvetlen,és kedvesnek tűnik.De még mindig nem tudom,ki ő.
-Gemma vagyok.Harry nővére-mondta,miközben leült mellém.
-Oh..Taissa vagyok,Kathy lánya-mondtam.
Remélem,tudja,hogy Kathy az anyám.És igen.Ő Harry nővére.
-Hát persze.Örülök hogy találkozunk-mondta,még mindig hatalmas mosollyal.
Harry is lehuppant közénk.Harryre nézett,majd rögtön eltűnt a mosoly az arcáról.
-Harry!Mi történt?-kérdezte,majd óvatosan a sebéhez ért.
-Semmi nagy dolog.Csak egy apró baleset-mondta,majd enyhén elmosolyodott.
Egy apró baleset?Ez olyan, mintha valaki szándékosan vágta volna meg...késsel.
-Biztos?És jól vagy?-kérdezte aggódóan.
-Igen Gemma,jól vagyok.Taissa lefertőtlenítette nekem,szóval...minden rendben-mondta,s megsimította kezét.
Gemma csak bólintott egyet.
-Sziasztok-lépett be Kathy az ajtón.
Levette cipőjét,majd ránk nézett.Megpillantotta Gemmát,majd elmosolyodott.
-Szia Kathy-mondta Gemma,majd megölelte Kathyt.
Biztosan találkoztak már.
-Gemma.Hogy vagy?-kérdezte,s anya is csatlakozott hozzánk.
-Hozok valamit inni-mondta Harry,s a konyhába ment.
-Segítek-mondta Gemma,s utána ment.
Anyára mosolyogtam,majd megszólaltam.
-Megnézem őket-mondtam,s felálltam.
-Rendben.Én is mindjárt jövök-mondta,s az emeletre sétált.
Lassan a konyhához sétáltam,maj megálltam egy ponton,ahol nem láttak.
-Nem mondhatsz neki erről semmit.Rendben?-kérdezte Harry.
-Persze.Értem-mondta Gemma,miközben poharakat vett elő.
-Még nem tudja,és egyenlőre nem is tudhatja-mondta Harry,majd elindult vissza a nappaliba.
Gyorsan vissza szaladtam,s helyemre ültem,mintha semmi sem történt volna.
-Itt is vagyunk.Kathy?-kérdezte Gemma,miközben leült mellém.
-Öhmm...mindjárt jön-mondtam halványan elmosolyodva.
-Csodás anyád van-mondta Gemma.
Elmosolyodtam,majd rá pillantottam.
-És..mi a helyzet a ti anyukátokkal?-kérdeztem.
-Jelenleg New York-ban él-mondta Gemma,majd Harryre nézett.-Innen majd hozzá repülök pár napra-mondta.
-És te..itt élsz Londonban?-kérdeztem.
-Igen.Itt élek a barátommal.És itt is születtem-mondta boldogan.
-Miről maradtam le?-kérdezte Kathy,miközben sétált a lépcsőn.
-Nagyon semmiről,hisz te már tudod ezeket-mondta Gemma.
Tovább beszélgettünk még hosszú órákon át.Sokat nevettem végre,amiért nagyon hálás vagyok most Gemmának.Később anya és Gemma mondták hogy fáradtak. Gemmának anyáék megmutatták a szobáját,majd elrendezkedett és aludni ment.Anya is így tett.Én még a nappaliban maradtam,majd a poharakkal a konyhába mentem,és elmostam őket.
-Hogy tetszik Gemma?-jött egy hang a ajtó felől.
Harry az.
-Kedves,és gyönyörű lány-mondtam.-Kedvelem-mondtam egy kisebb mosollyal az arcomon.
-Jobban kedveled mint engem?-kérdezte Harry,majd hátulról átkarolt.
Nyeltem egyet,majd felé fordultam.
-Igen,azt hiszem igen-mondtam,bár ezzel vitatkozhatnék.
-Biztos vagy ebben?-kérdezte,miközben fülemhez hajolt.
-I-igen-mondtam kissé zavartan.
Megint kezdi.Puszikkal árasztja el nyakam.A pultra ültet,majd folytatja.Kezem automatikusan is hajánál köt ki.Göndör fürtjei közé nyúlok,majd lassan dúrom.Keze pólóm alá téved,majd a hátamat kezdi simogatni.Rám pillant.Csókra készül.Elfordítom fejemet.Én ezt egyszerűen nem csinálom.NEm csinálhatom ezt,miközben tudom,hogy anya szereti őt.
-Fáradt vagyok Harry-mondtam,majd felrohantam az emeletre.
Elvégeztem esti rutinomat,majd az ágyba borultam.Körülbelül fél óra forgolódás után,sikerült elaludnom.

VII.

Sziasztok!Köszönöm szépen a kommenteket,kattintásokat,és a követéseket! :) Nagyon jól esik,tényleg. Nem tudom mit mondhatnék,hisz folyamatosan csak gyűltök,és egyre többen mondjátok,hogy tetszik nektek a történet. Imádlak titeket!! <3 Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Jó olvasást!- Kriszti xx

Chapter 7.


Kinyitottam szemeimet.Nem sokat aludhattam,de nem is igazán tudtam.Telefonomat kómásan kezembe fogtam,majd felnyitottam. 3óra van.Visszatettem helyére,majd szédelegve kiszálltam ágyamból.Fürdőbe irányítottam magam.Tükrömbe néztem,s a látvány egyáltalán nem tetszett.Kisírt, piros szemek,alattuk táskák.Kiszáradt ajkak,kócos haj.Sóhajtottam egyet,majd kisétáltam az ajtómon, s a nappaliba battyogtam.Harry ült a kanapén.
-Miért nem alszol?-kérdezte miközben leültem mellé.
-Ezt én is kérdezhetném tőled-mondom.
-Nem bírtam aludni.Meg Kathy hamarabb ment el,így én sem aludtam már vissza-vonja meg a vállát.
-Én meg csak felkeltem.Nem bírtam többet aludni.Nem mintha olyan sokat aludtam volna-mondtam.
-Nem aggódj semmi miatt-mondta.
Szemébe néztem,majd végigpillantottam rajta.Kezénél megakadt a szemem.Vagyis az ujjpercein. Pirosak voltak,és néhol felszakadt a bőr.
-Harry!Mi történt a kezeddel?-kérdeztem,s felemeltem őket.
-Semmi.Nem érdekes-mondta,s kirántotta kezeit kezeim közül.
-De!Kérlek Harry..mond el-mondtam,s közelebb ültem hozzá.
Aggódóan figyeltem.Azt hiszem..aggódom érte is.
-Megvertem valakit.Azt aki Kathyt bántotta-mondta.
Nyeltem egyet.Tudja hogy ki volt az?
-Tudod kitette?-kérdeztem,s kerestem tekintetét.
-Igen.Louis és Liam segített nekem-mondta.
-Azért jól vagy,ugye?-kérdeztem.
-Aggódasz értem?-kérdezte,s a huncutság megjelent az arcán.
Máris eltűnt a kedves Harry,és megjelent az undorító.
-Nem..dehogyis-hazudtam.
-Látom rajtad,hogy hazudsz.Láttam a szemedben hogy aggódsz-mondta,s arca centikre volt az enyémtől.
-Én Kathy miatt aggódom,nem miattad-mondom.
Végül is,nem hazudtam nagyot.Mert Kathy miatt is aggódom.
-Gyorsan dobog a szíved.A légzésed hevesebb,mint eddig-mondja,s ajkai már fülemet érintik.
Nagyot nyeltem,s elfordítottam fejemet.
-Mond hogy akarod.Tudom,hogy szeretnéd-mondta,majd egy puszit adott fülem alá.
Szakadozottan vettem a levegőt.Még egy puszit adott az előbb érintett helyre,majd nyakamra tévedt. Puszikkal árasztotta el ugyanazt a helyet újra,és újra,majd szívni kezdte.Mély levegőt vettem,majd szakadozottan kifújtam.
-Harry-mondtam,s mellkasára tettem kezem,és eltoltam magamtól.
-Nem tetszik?-kérdezte.
-Harry..ez nem helyes.És kérlek,hagyd abba-mondtam,s kicsit arrébb ültem.
-Mi nem helyes Taissa?-kérdezte,s ő akkor is közelebb jött.
Megint olyan közel ült,mint az előbb.Nem bírtam hátrébb menni,mert a kanapé kartámlája megakadályozta.Felpattantam.
-Ez az egész,nem helyes.És megvertél egy ember,Harry!-néztem rá.
Tudom,anya miatt verte meg,és ezért tényleg hálás vagyok neki.Csak kellet egy dolog,amivel talán elterelhetem a figyelmét,és nem folytatja.Zavarba hoz.És nem fogok tudni neki ellen állni.
-Igen.Kathy miatt tettem.És legalább megtanulta,hogy nem csinálhatja azt amit ő akar-mondta majd felállt.-Minden rendben-mondta,s megint közel volt hozzám.
Megfogta kezem,s annyira közel húzott magához,hogy testünk teljesen összeért.Hajamat arrébb seperte nyakamtól,majd szemembe nézett.Végigsimított egyik ujjával a kiszívott területre.Még mindig égett bőröm.Szemembe nézett,majd végigsimított arcomon,s hüvelykujjával alsó ajkamon is végig ment.Másik kezét derekamra vezette.Ismét puszikkal árasztotta el nyakam.Kezem mellkasára tévedt,s pólóját kezdtem el gyürkézni.Aztán telefonja hirtelen megcsörrent.
-Bassza meg!-mondta,s zsebébe nyúlt.
Hajamba túrtam,majd zavartan a kanapéra ültem.
-Mi van?-szól bele kissé idegesen a telefonba-Nem!Intézzétek el azt a barmot.És mond neki,hogy ha még egyszer hozzányúl,vagy csak egy rossz szót mer szólni,a saját kezemmel nyírom ki!-túr bele hajába.-Én már tegnap adtam neki párat.Igen...nem fogta fel amit mondtam neki?Mondjátok meg neki,hogy kussoljon vagy soha többet megszólalni sem fog tudni.-mondta idegesen,majd letette a telefont.
-Mi történt?-kérdeztem.-Anyával van valami?
-Nem rád tartozik.Ne kérdezősködj annyit-mondja dühösen,majd kanapéba üt egyet.
-Harry.Kérlek ülj le.-mondtam,s felálltam.
Idegesen fújta ki a levegőt,majd ökölbe szorította kezeit.
-Harry! Megijesztesz!-mondtam,s mellé sétáltam,majd kezemmel megsimítottam kezét.
Már emelte a kezét,s felém fordult.
-Harry..megijesztesz-mondtam nyugodtabban,majd megfogtam kezét,s leengedtem.
-Nem akartam Taissa.Csak felidegesítenek az ilyen barmok-mondta,s hangja ellágyult.
Szemembe nézett.Megharapta alsó ajkát,majd lassan megcsókolt.Gyengéden csókolt,s puha ajkai ráilleszkedtek enyémre.Eltávolodtunk,majd szemembe nézett ismét.
-Harry...ezt kérlek,ne csináld többet-mondtam.
-De visszacsókoltál-mondta.
-Mert teljesen összezavarsz.Az egyik pillanatban kedves vagy, a másikban pedig egy undorító alak. És teljesen széggyelem magam,amiért most ezt tettük.Szeretem anyát.És ha ezt megtudja,teljes csalódás fogja őt érni-mondtam,s fejemet fogva leültem a kanapéra.
-Taissa.Ne érezd rosszul magad emiatt.És tudom hogy élvezted-mondta,s mosolyra húzta ajkait.-És nézd a jó oldalát.Segítettél abban,hogy lenyugodjak-mondta,s mellém ült.
-Fantasztikus-mondtam szarkasztikusan.
Telefonja megint csörögni kezd.Idegesen fújtat,majd felveszi.
-Mi van már megint?-kérdezi idegesen.-Jó.Akkor majd én elintézem.Mindjárt ott vagyok-mondta,s leteszi.
Értetlenül nézek rá.Cipőjét veszi fel.
-El kell mennem.Majd nemsokára jövök-mondta,s kisétált az ajtón.
Megráztam fejemet,majd az emeletre mentem.Lezuhanyoztam,átöltöztem,és fogat mostam.Lementem a földszintre,majd készítettem magamnak valami reggelit.A délelőttöt egyedül töltöttem.

VI.

Sziasztok! :) Nagyon köszönöm a támogatásotokat.Érkeznek a kommentek,és a követők száma is csak növekszik.A kattintások pedig csak úgy pörögnek. Imádlak titeket! :3 Jövőhéten hétfőn lehetséges hogy nem lesz rész,mert gólyanapra megyek. De most itt van,úgyhogy.Hagyjatok magatok után nyomot ;). Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 6.


-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.
Anya Harryre nézett,majd rám.
-Kathy.Nem én mondtam neki.Meglátta-mondta,s leült mellé
-Semmi különös drágám.Csak elakarták venni a pénztárcám az utcán,és én nem engedtem,erre pár alak megvert-mondta majd nyelt egyet.
Hihető mese.Bár nem tudom hogy ez történt-e valójában.Aggódom anya miatt.Nem szeretném hogy bármi baja essen.Várjunk csak...már esett is.Megverték!
-Kicsim,ne aggódj.Semmi gond nincs-mondta,majd halványan elmosolyodott.
-Szeretlek anya.És nem szeretném ha bármi bajod esne-mondtam,s megöleltem.
Éreztem ahogyan végigfolyik egy könnycsepp az arcomon.Harry végigsimította anyám hátát.Majd a szemembe nézett.
-Semmi baj nem lesz.Rendben?-nézett rám.
Én csak bólintottam,majd elengedtem anyát.Harryt meg továbbra sem értem. Az előbb még megakart csókolni a szobámban,most meg itt simogatja anyámat,és azzal jön,hogy semmi gond nem lesz. Legszívesebben pofon vágnám.
-Most felmegyek.Fáradt vagyok-mondta anya,majd egy puszit nyomott homlokomra,s Harrynek is, majd felment.
Harry szótlanul ült mellettem a kanapén.Ránéztem Harryre.Láttam a szemében a félelmet.Harry félne? Miért?
-Miért nézel így rám?-kérdezte értetlenül.
-Csak elgondolkodtam ezen az egészen.Féltem anyát.Nem szeretném ha ennél sokkal komolyabban megsérülne-mondtam,s éreztem hogy megint könnyek gyűlnek szememben.
-Semmi baj nem lesz.Világos?-nézett a szemembe,s végigsimított kezemen.
Bőröm égett érintésére.S egy pillanatra libabőrös lettem. 
-Itt vagyok anyádnak.Vigyázok rá,megígérem-mondta ki a szavakat.
-Igen Harry.Látom mennyire.Annyira itt vagy neki hogy a háta mögött engem simogatsz,és velem alszol,végignézed ahogyan öltözöm,és megakarsz csókolni.Nagyon szereted,látom.És ne ígérgess semmit,mert úgysem fogod betartani!-mondtam,s patakokban folyt a könnyem.
-Taissa!Nyugodj meg.Nem érted ezt az egészet,de nem mondhatok semmit-mondta,s közelebb jött,majd megfogta kezeimet.
-Harry..ne érj hozzám!-mondtam,majd kikaptam kezeim kezei közül,s szobámba rohantam.

*Kathy szemszöge*

Sajnálom,hogy Taissanak nem mondhatok semmit. És hogy hazudnom kellett neki,de nem tudhatja meg az igazat.Teljesen maga alá kerülne,és azt nem szeretném.Egyenlőre nem tudhat semmit.Ha elmondanám neki,csak veszélybe sodornám,és az szörnyű lenne.Nem tudnám túlélni.Mikor felhívott telefonon,és azt mondta ide költözik,hezitáltam,hogy biztosan jó lesz-e neki. De Harry itt van,és tudom hogy nem csak engem,hanem őt is megvédi.

-Minden rendben?-lépett be a szobába Harry. 

-Persze...csak ez az egész kezd elfajulni.És aggódom Taissa miatt-mondtam fejemet rázva.

-Figyelj.Taissa rendben lesz.Figyelek rá.És azokat a barmokat pedig egyesével fogom szétverni ha még egyszer bántai mernek-mondta.

-Tudom Harry.De Taissanak nem mondhatsz semmit.Legalábbis egyenlőre nem mondhatunk neki semmit.Még túl korai lenne-mondtam.

Ő csak bólintott egyet,majd kisétált.

 *Harry szemszöge*

Kathynek teljesen igaza van.Taissa nem tudhat meg semmit.Nem tenne jót neki.Kathynek pedig megígértem hogy vigyázok mindkettőjükre.Bekopogtam Taissa ajtaján,de nem nyitotta ki. Benyitottam, s láttam hogy ágyán fekszik egy párnát szorongatva,s könnyei lecsordulnak arcán.

-Taissa.Minden rendben?-kérdeztem,s leültem ágyára.

Nem válaszolt.Csak szipogását halottam.

-Taissa.Minden rendben lesz!Ne csináld!Ha ígérek valamit,azt be is tartom-mondtam,s megsimítottam hátát.  

-Harry.Akkor magyarázd el nekem mi folyik itt!Ne nézzetek hülyének!-mondja,s felül. 

-Taissa...ez nem ilyen egyszerű.És nem nézünk hülyének téged-mondom.

Sajnálom,hogy ezt kell mondanom,de ha nem akar bajba kerülni,akkor tartanom kell a számat,és Kathynek is.

-Mi nem egyszerű Harry?-nézett mélyen a szemembe.

-Semmi nem egyszerű-mondtam.-Minden jó lesz,ígérem-mondtam,s felálltam.

Azzal kezdem,hogy elverem azt a barmot aki ezt tette.Nem csak Kathy miatt,de Taissa miatt is. Fogtam telefonomat, s Louist tárcsáztam.

-Louis.5 perc múlva legyetek ott Liamel a pincénél.Ne késsetek!-mondtam.

-Rendben.Ott leszünk-mondta,s letettem.

Kisétáltam,s felültem motoromra,és mentem is.

*Taissa szemszöge*

Letöröltem könnyeimet,majd próbáltam abbahagyni a sírást.Elmentem a mosdóba,s megmostam arcomat.Meg kell nyugodnom.Nem tudom hogy higgyek-e Harrynek,de elég meggyőzőek voltak a szavai.És érzések voltak benne.Mintha tényleg ezt gondolná,és nem csak mondja.Anyának semmi baja nem lesz,és minden helyre jön. Zuhany alá sétáltam,s megengedtem a vizet.Úgy éreztem,mintha most a víz lemosna rólam minden érzelmet,és nem létezik senki és semmi,csak én.Egy kicsit jó ezt érezni. Elzártam a vizet,majd kisétáltam,s magamra tekertem egy törölközőt. Szobámba sétáltam, majd előszedtem a pizsamám,s átöltöztem,majd ágyamba zuhantam.Nem volt se kedvem,se energiám enni,vagy bármi mást csinálni.Csak feküdtem,és a plafont bámultam.Gondolatok,és kérdések árasztották el a fejem.Aztán behunytam szemem,majd álomba zuhantam.

V.

Sziasztok! :)
Nagyon örülök,hisz tegnap 700+ kattintás volt,most meg...1000+!!!!!! :O Imádlak titeket. Kommenteket viszont nem kaptam a negyedik rész alá,ami kicsit elszomorít,de remélem ezt bepótoljátok. :) Pénteken és szombaton lehetséges hogy nem lesz rész,mivel nem leszek nagyon itthon. De viszont most hoztam az ötödik rész,remélem tetszik,és hagyjatok magatok után nyomot! :) Jó olvasást! -Kriszti xx

 Chapter 5.


Kinyitottam szemeimet.Az ablakon beszűrődő napfény árasztotta el a szobát.Takaró alól kilógó lábamat melegítette.Magam mellé pillantottam,s láttam,hogy Harry még alszik.Még mindig éreztem rajta a tusfürdő illatát.Enyhén elmosolyodtam,majd halkan felültem.Hajamba túrtam, majd kómásan kikeltem,s a szekrényemhez battyogtam.Gyorsan felöltözöm mielőtt Harry felkelne. Előhalásztam egy egyszerű fekete felsőt,és egy fekete rövidnadrágot,majd a fürdőbe igyekeztem. Lekaptam magamról nadrágomat. Ruháimhoz pillantottam, s észrevettem hogy nem hoztam magamnak melltartót.Ismét szekrényemhez rohantam,s előhalásztam egyet.Harryre pillantottam,s láttam hogy elmosolyogja magát.Össze ráncoltam szemöldököm,hisz nem értettem mire mosolyog. Magamra pillantottam,s láttam hogy a felsőm van rajtam,s alsó neműm.Fejemhez csaptam,s visszarohantam a fürdőbe,hogy felöltözzem.Becsuktam az ajtót is.
-Felesleges volt sietned.Tegnap este láttam a helyes kis fenekedet bugyi nélkül is-mondja,s hallom hogy felül.
Lehet hogy látta,de sötét volt!!!!Igyekeztem ahogy csak tudtam.Amint felöltöztem kinyitottam az ajtót.
-Mellesleg jó reggelt-mondta,s elég közel jött  hozzám ahhoz,hogy elpiruljak.
-Jó reggelt-mondtam,s nyeltem egyet.
-Ne félj-mondta,s simított egyet arcomon.
Miért csinálja ezt?Élvezi,hogy ilyen helyzetbe hozhat engem?De még mindig nem értem,hogy mi van vele és anyával.
-Min gondolkodsz ennyire?-kérdezte,s szemembe nézett.
 -Csak...csak hogy hány óra lehet-hazudtam.
-10:36.Elég kényelmes az ágyad-mondta elvigyorodva-Lehetséges hogy máskor is csatlakozom-mondta s kacsintott egyet.
Nem mondtam semmit,csak kikerültem,és a fogkefémért nyúltam.Fogmosás közben sem mozdult el mellőlem.Majd csörögni kezdett telefonja.A másik szobában van,így átment érte.Az ajtóhoz sétáltam,hátha hallok valamit.
-Mond!Most?Szólj Louisnak és Liamnek hogy 5 perc múlva legyenek ott.Én is mindjárt ott vagyok.Igen-mondta ki a szavakat.
Visszaszaladtam,s kiöblítettem számat majd ágyamra ültem.
-Most el kell mennem. Nem nyúlj semmihez,és a telefonodat pedig add ide-mondta,s elém állt.
-Miért?-kérdeztem
-Hogy ne tudj hívni senkit-mondta.
Nem szóltam semmit,csak fintorogva odanyújtottam neki.
-Jó kislány-mondta.-Aztán jó legyél-mondta,miközben fülemhez hajolt-Mindjárt jövök-mondta,s már indult is.
Kimentem a teraszra,s láttam hogy előáll egy motorral.Felvette a sisakját,majd felült,és már indult is. Lementem,s készítettem pár szendvicset meg teát.Harry még mindig nem ért haza,így egyedül kezdtem el enni.
-Sziasztok drágáim.Megjöttem-halottam anya hangját a nappaliból.
-Szia.Csak én vagyok itthon.Harrynek elkellett ugrania valahová-mondtam,közben egy puszit nyomott arcomra.
-Sebaj.Csatlakozhatok?-kérdezte,s leült.
Én csak bólintottam,s ő is enni kezdett.Pár perc múlva Harry lépett be az ajtón.
-Sziasztok-mondta,s egy puszit nyomott anya ajkaira.
Fintorogtam egy sort,majd ettem tovább.Amint végeztünk,anya a szobájába ment,én pedig a sajátoméba.Harry pedig elvállalta a mosogatást,így ő lent maradt. Kimentem a teraszra,s az eget pásztáztam.Tiszta volt,és a nap is sütött.Végre szép idő Londonban.Bepillantottam anyáék terasz ajtajának üvegén,s anya éppen átöltözött.Hunyorogtam egy picit,és nem akartam hinni a szememnek. Kékes-lilás foltok voltak anya testén szétszórva.Mi történhetett?  Lehet hogy Harry megverte?Vagy csak baleset történt? Nem hiszem hogy megütötte magát,hisz az nem látszódhat ennyire.
-Mit csinálsz?-állt mellém Harry.
Ő is anyára pillantott,s neki is kikerekedtek egy pillanatra szemei.
-Itt a telefonod.Most menj a szobádba.Majd én beszélek vele.Te meg se szólalj.És ne mond neki,hogy láttad!Világos?-kérdezte,s már válaszolni se tudtam,mert bement anyához.
Ezek szerint nem Harry tette.Ő is ugyan annyira meglepődött rajta mint én.Ki tehette ezt? Megtámadhatta valaki? Féltem..nagyon.És ez az egész kezd egyre furcsább lenni.Kezdem nem érteni ezt az egészet.Mi folyik itt?


Lassan kinyitottam szeme,majd telefonomra pillantottam.14 óra.Elszundítottam pár percig...azaz helyesebben pár órát szundítottam.Felkeltem ágyamból,s egy enyhe szívinfarktus kapott el,hisz Harry az ajtóm előtt állt,s figyelt.
-Mióta állsz itt?-kérdeztem
-Olyan 10 perce-mondta egy mosollyal az arcán-Aranyos vagy mikor alszol-mondta s megfogta kezem,majd magához rántott.
-Harry!Engedj el!Anya itthon van!-sziszegtem fogaim közt.
-Nyugalom-mondta,s falnak nyomott.
Szívem egyre gyorsabban vert.Ajkai közeledtek enyémhez.Összeszorítottam szemeim.
-Harry.Letudnál jönni egy pillanatra?-kiáltotta anya a földszintről.
-Megyek-mondta,s kisétált az ajtón.
Szakadozottan kifújtam a levegőm,amit bent tartottam mostanáig. Szívverésem kezdett visszaállni az eredeti ritmusba.
-Menj le-jött Harry a szobámba.
Szó nélkül leindultam. Nem szeretnék kettesben lenni vele még egy percig. 
-Minden rendben?-kérdeztem anyát,s leültem mellé.
-Persze-mosolyodott el halványan.
-Anya...kérdezhetek valamit?-néztem rá,majd Harryre pillantottam a lépcső tetején.
Elkezdett lefelé indulni.
-Mond csak-mosolyodott el.
-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.

IV.

Sziasztok! Nagyon sokan olvassátok a blogomat,amiért nagyon hálás vagyok. :) Már 700+ megtekintés van,és még csak kb. 4 napja indult el a blog. Wow! És már 6-an követtek,ami szintén...wow! :D Nagyon köszönöm. Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Itt a negyedik rész! :) Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 4.


Egyre közelebb jött,s nem állt meg.
-Figyelj drága.Én megmondtam neked,hogy fogd be azt a kis szádat.Nem voltam világos?-már olyan közel volt,hogy a falnak nyomott,így szabadulni sem tudtam.-Nem tartozik rád az,hogy mi van anyád
és köztem.Legalábbis egyenlőre nem.Fogalmad sincs semmiről.Jobb ha nem avatkozol bele.Világos?-nézett mélyen a szemembe.
Mozdulatlanul álltam előtt.Nagyot nyeltem.Szívem olyan hevesen vert,hogy majd' kiugrott a helyéről.
-Világos?-kiáltott hangosan.
Én csak bólintottam,majd hátrébb lépett.
-Nem hiszek neked.Még a végén felhívod,és beszámolsz neki.A legjobb lesz,ha ma veled alszom.És nem hagylak egyedül-mondta,s ágyamba ült.
-N-nem.Erre semmi szükség-mondtam remegő hangon.
Nem hívnám fel anyát ezek után.Legalábbis nem ma éjszaka.
-De,igenis szükséges.És most,indulás fürdeni-mondta,s felállt az ágyról.
-Velem fogsz...zuhanyozni?-kérdeztem,s elpirultam.
-Megnyugodhatsz,nem.De bent leszek veled-mondta,s elvigyorodott.-Indulás-mondta,s megfogta karom,és behúzott.
Pár pillanatig csak álltunk egymás előtt,majd megszólalt.
-Ruhában fogsz zuhanyozni?Nem hiszem...vetkőzz!-mondta
-E-előtted?-néztem rá.
-Elfordulok,de semmi több.De aztán siess-mondta,s megfordult.
Pár pillanat hezitálás után,levettem felsőm,és nadrágom.Beledobtam őket a szennyesbe.Levettem fehérneműmet is,majd azokat is a többi után dobtam.Beszálltam a kabinba,s megengedtem a vizet. Szerencsémre, nem annyira átlátszó a kabin,így nem láthatott Harry.
-Helyes a melltartód-mondta,s felnevetett.
Biztosan kivette a szennyes közül.Pont a legegyszerűbb melltartóm volt ma rajtam.Sima fekete,egy kisebb fehér csipkével keretezve.Legalább az alsóneműmet nem fogta ki.
-Na meg persze a bugyikád is-halottam ahogy ismét felkuncog.
Elpirultam.Kár volt elszólnom magam.
-Siethetnél egy kicsit.Vagy menjek be melléd?Segítsek zuhanyozni?-nem láttam az arcát,de tudtam hogy mosolyog.
-Készen vagyok...elfordulnál?-kérdezem,s elzártam a vizet.
-Mennyi baj van veled-mondta,s nevetett.
Megráztam fejem,s egy pillanatra elmosolyodtam.Szétnyitom résnyire a kabint,hogy megbizonyosodjam arról,hogy Harry elfordult.Látom,hogy a fal felé néz,így kiszállok,s leakasztok egy törölközőt,majd magam köré tekertem.Éppen időben,hisz Harry megfordult.
-Na végre-mondta,s már el is kezdett vetkőzni.
Levette felsőjét,majd már nadrágját is a földre dobta.Gyorsan megfordultam.Bármennyire is tetszett a felsőteste,-bár nem sokáig láthattam-férfiasságát nem igazán szeretném látni.
-Ne menj ki amíg készen nem leszek-mondta,s már meg is engedte a vizet.
Felkontyoltam hajam,majd elővettem fogkefémet,s fogamat kezdtem el mosni.Lassan öltöznöm kéne, mielőtt Harry....hoppá.Nincs is bent ruhám.
-Harry..öhm.Nem hoztam be a pizsamám-mondtam miközben lemostam fogkefémet,és a helyére tettem.
-Mindjárt bemegyünk érte a szobádba-mondta,s elzárta a vizet.
Megint elfordultam,hogy ne lássam.Halottam hogy leakaszt egy törölközőt.
-Megfordulhatsz.Bár el sem kellett volna fordulnod-mondta hatalmas vigyorral az arcán.
Megragadta kezemet,s a szobámba mentünk.
-Vedd elő a pizsamád-mondta,miközben leült az ágyamra.
Szorosan fogtam magam előtt a törölközőt,nehogy leessen rólam.Odasétáltam szekrényemhez,majd egy tiszta alsóneműt,meg egy felsőt és rövidnadrágot halásztam elő.
-Bemehetek..átöltözni?-intettem a fürdő felé.
-Maradj csak..itt is jó lesz-mondta,s ismét felkuncogott.
Az ágyon ült,így én a szoba másik végébe sétáltam,hogy átöltözzek.Leeresztettem magamról a törölközőt,majd amilyen gyorsan csak tudtam,felkaptam magamra alsóneműm.
-Helyes kis popsid van-mondta.
Nem számoltam azzal,hogy az utcáról beszűrődő fény,kellően megvilágít ahhoz,hogy látszódjam. Gyorsan magamra kaptam a maradék ruhadarabokat is,majd leengedtem a hajam.
-Rendben.Most átjössz velem,hogy átöltözzem,aztán visszajövünk-mondta,s átvezetett a szobájukba.
Nem nagyon láttam,hisz itt is sötét volt.
-Ne nyúlj semmihez-mondta,s a szekrényéhez sétált.
Magára kapta boxerét,majd már indult is vissza felém,az ajtóhoz.Nem nagyon vacakol a ruhadarabokkal.Visszasétáltunk szobámba,majd az ágyamba vetette magát.
-Mellettem fogsz aludni?-kérdeztem kissé megilletődve.
-Igen.Ugye nem gondoltad hogy majd a földre fekszem?Na gyere-mondta,s intett kezével.
Az az undorító mosoly,ami mégis helyes,ott ült arcán.Egész este nem tudta levakarni magáról.
-Jó éjt-mondta,s oldalára feküdt.
Én hanyatt feküdtem,majd az ablakon bámultam ki. Nagyon fura ez az este.Megértem,hogy nem akarja hogy szóljak anyának arról,hogy miket mond,és hogyan viselkedik velem. De ha annyira zavarja az,hogy én elakarom mondani anyának,-ami szerintem eléggé érthető-akkor miért nem hagyja abba?Nagy gondolkodásom közepette felültem.Annyira fura ez az egész dolog.Úgy viselkednek anyával,mintha nem is szeretnék egymást.Legalábbis Harryn azt látom.Vagyis úgy tűnik,mintha nem is szeretné,csak megszokásból,vagy kényszerből lenne vele.
-Hmmm-fújtam ki,kissé hangosan a levegőt.
-Miért nem alszol?-morogta,s felült,majd felkapcsolta az éjjeli lámpát.
-Semmi..csak..csak gondolkodtam-mondtam,majd beletúrtam hajamba.
-Az mi a kezeden?-kérdezte,s megfogta karomat.
Azt a helyet nézte,ahol Louis megszorított.Nem is igazán figyeltem,de eléggé meglátszik a helye.
-Taissa!Mi az ott a kezeden?-nézett a szemembe.
-Semmi különös.Louis tette.Amikor megszorított-mondtam,s elengedte a kezem.
-Fáj?-kérdezte.
Gyenge,és nyugodt a hangja.
-Nem-mondtam.
Elbambultam.Olyan mintha megbabonázott volna.Szemem felsőtestére tévedt,s szemeim végigfuttattam tetoválásain.A madarak,és a pillangó fel-le mozgott miközben Harry levegőt vett.Alsó ajkamba haraptam.Visszanéztem arcára,s láttam hogy elmosolyodik.Észrevette hogy néztem.Basszus Taissa!
-Öhm..aludni kéne.Fáradt vagyok-hazudtam,s lefeküdtem.
Elfordultam a másik irányba hogy ne lássam arcát.Lekapcsolta a lámpát majd ő is lefeküdt.
-Jó éjt Taissa-mondta,s halkan felkuncogott.
-Jó éjt-mondtam olyan halkan,hogy szinte csak én hallottam.

III.

Sziasztok drágáim! :) Folyamatosan érkeznek a kommentek,amiknek nagyon örülök! Már 5-ten vagytok a rendszeres olvasóim,pedig még csak 3 napja kezdtem el a blogot. Nagyon jól esik minden. Amíg tart a nyár,igyekszem napi szinten hozni a részeket,vagy legalább egy héten 3-4szer. Suliidőben még nem tudom hogy lesz ez az egész. De addig is hozom rendszeresen a részeket.Mellesleg készítettem a bloghoz egy videót.Oldalt, a menü fülnél megtaláljátok. Ha itt vagytok,mindenképpen hagyjatok magatok után nyomot! Itt is a következő rész.Jó olvasást! :)-Kriszti xx


Chapter 3.


Már egy ideje fent vannak.Túlságosan kíváncsi vagyok,mit csinálhatnak.Felálltam a kanapéról,és az emeletre igyekeztem.Az ajtója elé lépkedtem.Túlságosan csend volt.Semmit sem hallottam. Kisétáltam a teraszra,majd óvatosan belestem az ajtóüvegen. Ott álltak mind a hárman egy kis
körben. Nem hallottam miről beszélnek.Próbáltam szájról olvasni,de az nem az én műfajom. Harry hirtelen elindult a terasz ajtóhoz,én pedig olyan gyorsan szaladtam szobámba,amilyen gyorsan csak tudtam. Ágyamba feküdtem,mintha már itt feküdtem volna eddig is.Harry bejött.
-Mit csinálsz? -kérdezte,közben a plafont bámultam.
-Amint látod,semmit-mondtam,s felültem.
-Nagyon érdekesnek tűnik-mondta szarkasztikusan.
Pár pillanatig elbambult.Szemébe néztem,s végigmértem testét.
-Harry.Gyere már.Mi tart ennyi ideig?-lépett be Louis a szobámba.
-Semmi.Nem rád tartozik.Kifelé-mondta,s ő is utána ment.
Kiléptek a terasz ajtón,Megkönnyebbülve dőltem le ágyamra,és kifújtam a levegőmet.Azt hittem,Harry megint terrorizálni,vagy esetleg fenyegetni fog.De békén hagyott.Hirtelen Niall jutott eszembe. Hasonlít Harryre.Ő is olyan akaratos mint Harry. De nagyon szerettem őt.Talán még mindig szeretem őt.Sajnálom hogy vége lett kettőnk közt mindennek.Apa is kedvelte.De rengeteget titkolózott. Amikor drogot találtam nála,esze ágában sem volt elmondani,miért kell neki. Vagy egyáltalán azt,hogy neki kell-e. De azok a pillanatok,amikor csókolt,ölelt,vagy hozzá bújhattam,és mellette aludhattam,mindent megért.Bárcsak ismét láthatnám egy pillanatra.Oldalra fordulok,s éjjeli szekrényemen lévő képre tévedt a szemem. Nate és én vagyunk rajta. Milyen boldogan mosolyog.És én is.Mennyire hiányzik is.Még mindig emlékszem,mennyire sírtam,mikor anyám közölte,hogy nincs a házban.Sem sehol a közelben.Egy és fél évi keresés,és semmi nyom.Azt hiszem,anyámnak ez is fájt ott legbelül.És emiatt is költözött le.Hogy új életet kezdhessen.Sikerült is neki...csak elrontotta.Egy olyan srác mellett él,aki egy szemét,kétszínű alak.Nem is szereti anyámat.Teljesen felháborít.Miért kell ezt tennie vele? Csak fájdalmat fog okozni neki,és összezuhan. Bárcsak elmondhatnám neki.Hogy minél hamarabb megtudja.De nem tehetem...Harry megfenyegetett.És azt hiszem,félek tőle.És a haverjaitól is.
-Édeske-zavarja meg Louis a gondolatmenetemet.-Nem készítenél nekem egy kávét?-néz rám,s beljebb jön.
-Nem vagyok cseléd.És nem is ismerlek.Szolj Harrynek,majd ő megcsinálja.Ne engem ugráltass-mondtam kicsit felemelve a hangom.
Feldühít. Elkezdett felém indulni.Én hátráltam,majd a fal az utamat állta.Teljesen előttem állt,mozdulni sem tudtam.
-Szépen megkértelek rá,hogy készíts egy kávét.Azt hiszem,világos voltam-mondja,közben kezemet szorította.
-Állj már le te barom!Mi a faszt csinálsz?-húzta el Harry tőlem Louist.
-Megkérdtem,hogy készítsen egy kávét,erre a ribi elkezd ellenkezni és kiosztani-mondja,s közben kirántja a karját Harry szorításából.
-Miért csicskáztatod?Nem voltál már itt elégszer ahhoz,hogy tudd hol a konyha?Idióta!És  most jobb ha mentek Liam-el-mondja Harry,majd kilöki Louis az ajtón.
Harry rám vet egy pillantást,majd kisétál.Azt hiszem,kezdek egyre jobban félni.Kezemre néztem. Kicsit égett a hely,ahol megszorított és meg is látszott a nyoma.Nagyon erősen szorított a srác.Azt hiszem,nem tudja kordában tartani az ingereit.
-Jól vagy?-kérdezte Harry mikor bejött a szobámba.
-Igen.Miért?-néztem rá értetlenül.
Hirtelen mi ütött Harrybe?Miért kérdezősködik.
-Csak kérdeztem-mondta,s már ki is sétált.
Hát ez gyors volt.


Könyvemet olvastam,mikor korgó gyomrom megzavarta ezt.Hány óra lehet?Kezembe fogtam telefonom.18:51. Eléggé elszaladt az idő.Könyvjelzőmet,a 234. és a 235. oldal közé helyeztem.Felálltam ágyamból,majd a lépcsőn siettem le.Harry a kanapén feküdt a nappaliban.Azt hiszem alszik.Közelebb sétáltam,s az arcára néztem.Pillái arcán fekszenek,s édesen szuszog.Kezei összekulcsolva mellkasán.Elmosolyodtam,majd a konyhába sétáltam.Most eszméltem rá,hogy én az előbb mit is gondoltam Harryről.Hogy csinálja ezt? Az egyik pillanatban azt gondolom róla,hogy egy seggfej,a másik pillanatban meg elolvadok tőle.Beraktam a melegszendvicseket a mikróba,majd a pultra ültem.Tökéletesen ráláttam Harryre.Olyan nyugodt,és ártatlan.Mellkasa fel, és le mozog miközben szuszog.
-Ki kéne venned a mikróból a kaját,nem csak engem bámulni-mondja Harry.
Mi? Honnan tudta hogy figyelem?Éreztem,hogy elpirulok,majd leszálltam a pultról,s kivettem a melegszendvicseket.
-Nekem is csináltál?-kérdezi,miközben kómásan mellém áll,s a szendvicsekre néz.
Én csak bólintottam egyet,majd odaadtam neki az egyiket.Egymással szemben ültünk le,majd elkezdtünk enni.
-Honnan tudtad hogy.....figyellek?-kérdeztem
-Már akkor ébren voltam amikor lejöttél a lépcsőn,és a kanapénál figyeltél-mondja,s elvigyorodik.
-Bassza meg!-mondom halkan,reménykedve,hogy nem hallotta meg.
Felkuncog,majd rám néz.Ügyes vagy Taissa.Meghallotta.Teljesen elpirultam.Hallottam hogy csörög a telefonom.Felrohantam a lépcsőn,majd felvettem.
-Hallo?-szoltam bele.
-Szia kincsem.Minden okés?-szólt anya a telefonban.
-Figyelj anya...mondani akarok valamit-mondom.
-Hallgatlak szívem-mondja.
-Harry azt mondta hogy....-mondom,majd megfordulok,s látom hogy ott áll az ajtóban.
Nagyot nyelek,s szinte kiejtem a telefont a kezemből.Most mit tegyek?Mit mondjak?Mit kapok ezért Harrytől? Világosan megmondta hogy ne mondjak semmit.
-Igen?-szólt bele ismét.
Harry kikapta a kezemből a telefont,majd a füléhez emelte.
-Szia Kathy.Csak azt,hogy szeretlek.Persze,minden okés.Igen,már ettünk.Rendben,mi megleszünk ne aggódj-mondta Harry,s rám nézett.-Szeretünk.Jó szórakozást-mondta ki,majd letette a telefont.
Rám nézett,s zöld szeme sötétebbre váltott.Egyre közelebb jött,s nem állt meg.