2015. augusztus 25., kedd

VIII.

Sziasztok drága olvasóim! :) Sajnálom,hogy két napig nem volt rész,de gólyanapon voltam és fáradt is voltam,így nem akartam nektek egy összeszedetlen,összecsapott részt hozni.Remélem,megértitek,és most már itt is lenne a 8.rész,ami remélem elnyeri a tetszéseteket.Hagyjatok magatok után nyomot! :) Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 8.


A tévé előtt ültem egyedül.Harry már órák óta elment.Ajkamon még mindig érzem ajkai ízét. 
Érintése,még mindig ott ég bőrömön.Összezavar,és nem tudom mit tegyek.Bunkó,de mégis valami teljesen megőrjít engem,ami hatására,nem tudok ellen állni.És néha,amilyen kedves,és megértő,az
pedig mindig meglepetés számomra.Gondolatmenetemet Harry szakította meg,amikor belépett az ajtón. Szitkozódva rohant fel az emeletre.Kikapcsoltam a tévét,majd kisebb hezitálás után,én is felmentem az emeletre.
-Harry-léptem közelebb hozzá.-Minden rendben?-néztem rá.
-Semmi sincs rendben Taissa-mondta,s teljesen felém fordult.
Egy vágást láttam arcán,amiből még mindig csepegett a vér.
-Mi történt?-léptem közelebb,s szemügyre vettem a sebhelyet.
-Nem fontos.Semmi bajom-mondja,majd kikerülve leül ágyára.
-Ezt fertőtleníteni kell.Hagy segítsek-mondtam,s már kutakodni is kezdtem az egyik szekrény ajtónál a fürdőben.
Megtaláltam a fertőtlenítőt,meg egy apró pamacsot ami segítségemre lesz.Közel sétáltam hozzá, majd óvatosan törölgetni kezdtem a sebet.
-Sssz!-szisszent fel Harry tetteimre.-Ez csíp-mondta,s egy pillanatra kezemhez kapott.
-Ez természetes.Hagy folytassam-mondtam,majd folytattam.-Nem olyan vészes.Minden rendben lesz vele-mondtam,s szemébe néztem.
Hatalmas zöld szemeiben idegességet,fáradtságot,félelmet és fájdalmat véltem felfedezni. Elmerengtem.Megráztam a fejem,majd elment tőle.
-Készen vagyunk-mondtam zavartan.
-Köszönöm-ragadta meg kezemet,s közel húzott magához.
-Harry-mondtam,s továbbmentem.
-Mi a gond?-kérdezte,s követett.
Kidobtam a pamacsot.A fertőtlenítőt pedig a helyére tettem.
-Harry.Mondtam már,hogy ne csináld ezt velem-mondtam,s a lépcsőn haladtam le.
-Mit?-kérdezte,majd megálltam.
-Ne csókolgass,ne puszilgass,és tartsd az 1 méter távolságot.Minimum 1 méter távolságot-mondtam,s hátrébb toltam.
-Ne viccelj már.Ne mond azt,hogy nem élvezted mind ezt.Láttam az arcod.Éreztem a hevesen verő szíved,és hallottam a gyors lélegzeted.Ne tudod bemesélni nekem,hogy egy kicsit sem élvezted-mondta,s közelebb jön.
Teljesen leszarja azt,amit az előbb mondtam neki.Nem érdekli semmi,csak teljesüljön az amit akar.
-Nem tartod tiszteletben egy kicsit sem azt,amire megkértelek-mondom.
-Ez nem arról szól,hogy tisztelem-e a kérésed,vagy sem-mondta,s még közelebb lépett.
-És szólnék,hogy Gemma beugrik látogatóba pár napra.Remélem nem zavar-mondja,s levágódik a kanapéra.
Ki az a Gemma?Egy lány akivel kavargat?
-Ki az a Gemma?-kérdeztem.
Felnevetett,majd a szemembe nézett.
-Pár perc és megérkezik,szóval....-mondta,s mellém ült.
Közel ült hozzám,s kezét combomra helyezte.Levettem onnan kezét,s a saját lábára helyeztem.
-Nem az én combomat szeretném tapizni-mondta egy huncut mosollyal az arcán.
-Sajnálom,de más combját nem hiszem hogy simogathatod jelen pillanatban-mondtam.
-Pedig,én tudnám kiét simogatni-mondta,s ismét elhelyezte kezét.
-Harry,ne legyél bunkó-mondtam,s felálltam.
-Sziasztok-mondta egy női hang,amint belépett az ajtón.
Szőkés barna haj,magas,és...hasonlít Harryre??!
-Szia-mondta Harry,majd odasétált,és megölelte.
Levette cipőjét,majd Harry a nappaliba vezette.
-Szia-mondta hatalmas mosollyal,majd átölelt.
Milyen közvetlen,és kedvesnek tűnik.De még mindig nem tudom,ki ő.
-Gemma vagyok.Harry nővére-mondta,miközben leült mellém.
-Oh..Taissa vagyok,Kathy lánya-mondtam.
Remélem,tudja,hogy Kathy az anyám.És igen.Ő Harry nővére.
-Hát persze.Örülök hogy találkozunk-mondta,még mindig hatalmas mosollyal.
Harry is lehuppant közénk.Harryre nézett,majd rögtön eltűnt a mosoly az arcáról.
-Harry!Mi történt?-kérdezte,majd óvatosan a sebéhez ért.
-Semmi nagy dolog.Csak egy apró baleset-mondta,majd enyhén elmosolyodott.
Egy apró baleset?Ez olyan, mintha valaki szándékosan vágta volna meg...késsel.
-Biztos?És jól vagy?-kérdezte aggódóan.
-Igen Gemma,jól vagyok.Taissa lefertőtlenítette nekem,szóval...minden rendben-mondta,s megsimította kezét.
Gemma csak bólintott egyet.
-Sziasztok-lépett be Kathy az ajtón.
Levette cipőjét,majd ránk nézett.Megpillantotta Gemmát,majd elmosolyodott.
-Szia Kathy-mondta Gemma,majd megölelte Kathyt.
Biztosan találkoztak már.
-Gemma.Hogy vagy?-kérdezte,s anya is csatlakozott hozzánk.
-Hozok valamit inni-mondta Harry,s a konyhába ment.
-Segítek-mondta Gemma,s utána ment.
Anyára mosolyogtam,majd megszólaltam.
-Megnézem őket-mondtam,s felálltam.
-Rendben.Én is mindjárt jövök-mondta,s az emeletre sétált.
Lassan a konyhához sétáltam,maj megálltam egy ponton,ahol nem láttak.
-Nem mondhatsz neki erről semmit.Rendben?-kérdezte Harry.
-Persze.Értem-mondta Gemma,miközben poharakat vett elő.
-Még nem tudja,és egyenlőre nem is tudhatja-mondta Harry,majd elindult vissza a nappaliba.
Gyorsan vissza szaladtam,s helyemre ültem,mintha semmi sem történt volna.
-Itt is vagyunk.Kathy?-kérdezte Gemma,miközben leült mellém.
-Öhmm...mindjárt jön-mondtam halványan elmosolyodva.
-Csodás anyád van-mondta Gemma.
Elmosolyodtam,majd rá pillantottam.
-És..mi a helyzet a ti anyukátokkal?-kérdeztem.
-Jelenleg New York-ban él-mondta Gemma,majd Harryre nézett.-Innen majd hozzá repülök pár napra-mondta.
-És te..itt élsz Londonban?-kérdeztem.
-Igen.Itt élek a barátommal.És itt is születtem-mondta boldogan.
-Miről maradtam le?-kérdezte Kathy,miközben sétált a lépcsőn.
-Nagyon semmiről,hisz te már tudod ezeket-mondta Gemma.
Tovább beszélgettünk még hosszú órákon át.Sokat nevettem végre,amiért nagyon hálás vagyok most Gemmának.Később anya és Gemma mondták hogy fáradtak. Gemmának anyáék megmutatták a szobáját,majd elrendezkedett és aludni ment.Anya is így tett.Én még a nappaliban maradtam,majd a poharakkal a konyhába mentem,és elmostam őket.
-Hogy tetszik Gemma?-jött egy hang a ajtó felől.
Harry az.
-Kedves,és gyönyörű lány-mondtam.-Kedvelem-mondtam egy kisebb mosollyal az arcomon.
-Jobban kedveled mint engem?-kérdezte Harry,majd hátulról átkarolt.
Nyeltem egyet,majd felé fordultam.
-Igen,azt hiszem igen-mondtam,bár ezzel vitatkozhatnék.
-Biztos vagy ebben?-kérdezte,miközben fülemhez hajolt.
-I-igen-mondtam kissé zavartan.
Megint kezdi.Puszikkal árasztja el nyakam.A pultra ültet,majd folytatja.Kezem automatikusan is hajánál köt ki.Göndör fürtjei közé nyúlok,majd lassan dúrom.Keze pólóm alá téved,majd a hátamat kezdi simogatni.Rám pillant.Csókra készül.Elfordítom fejemet.Én ezt egyszerűen nem csinálom.NEm csinálhatom ezt,miközben tudom,hogy anya szereti őt.
-Fáradt vagyok Harry-mondtam,majd felrohantam az emeletre.
Elvégeztem esti rutinomat,majd az ágyba borultam.Körülbelül fél óra forgolódás után,sikerült elaludnom.

2015. augusztus 22., szombat

VII.

Sziasztok!Köszönöm szépen a kommenteket,kattintásokat,és a követéseket! :) Nagyon jól esik,tényleg. Nem tudom mit mondhatnék,hisz folyamatosan csak gyűltök,és egyre többen mondjátok,hogy tetszik nektek a történet. Imádlak titeket!! <3 Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Jó olvasást!- Kriszti xx

Chapter 7.


Kinyitottam szemeimet.Nem sokat aludhattam,de nem is igazán tudtam.Telefonomat kómásan kezembe fogtam,majd felnyitottam. 3óra van.Visszatettem helyére,majd szédelegve kiszálltam ágyamból.Fürdőbe irányítottam magam.Tükrömbe néztem,s a látvány egyáltalán nem tetszett.Kisírt, piros szemek,alattuk táskák.Kiszáradt ajkak,kócos haj.Sóhajtottam egyet,majd kisétáltam az ajtómon, s a nappaliba battyogtam.Harry ült a kanapén.
-Miért nem alszol?-kérdezte miközben leültem mellé.
-Ezt én is kérdezhetném tőled-mondom.
-Nem bírtam aludni.Meg Kathy hamarabb ment el,így én sem aludtam már vissza-vonja meg a vállát.
-Én meg csak felkeltem.Nem bírtam többet aludni.Nem mintha olyan sokat aludtam volna-mondtam.
-Nem aggódj semmi miatt-mondta.
Szemébe néztem,majd végigpillantottam rajta.Kezénél megakadt a szemem.Vagyis az ujjpercein. Pirosak voltak,és néhol felszakadt a bőr.
-Harry!Mi történt a kezeddel?-kérdeztem,s felemeltem őket.
-Semmi.Nem érdekes-mondta,s kirántotta kezeit kezeim közül.
-De!Kérlek Harry..mond el-mondtam,s közelebb ültem hozzá.
Aggódóan figyeltem.Azt hiszem..aggódom érte is.
-Megvertem valakit.Azt aki Kathyt bántotta-mondta.
Nyeltem egyet.Tudja hogy ki volt az?
-Tudod kitette?-kérdeztem,s kerestem tekintetét.
-Igen.Louis és Liam segített nekem-mondta.
-Azért jól vagy,ugye?-kérdeztem.
-Aggódasz értem?-kérdezte,s a huncutság megjelent az arcán.
Máris eltűnt a kedves Harry,és megjelent az undorító.
-Nem..dehogyis-hazudtam.
-Látom rajtad,hogy hazudsz.Láttam a szemedben hogy aggódsz-mondta,s arca centikre volt az enyémtől.
-Én Kathy miatt aggódom,nem miattad-mondom.
Végül is,nem hazudtam nagyot.Mert Kathy miatt is aggódom.
-Gyorsan dobog a szíved.A légzésed hevesebb,mint eddig-mondja,s ajkai már fülemet érintik.
Nagyot nyeltem,s elfordítottam fejemet.
-Mond hogy akarod.Tudom,hogy szeretnéd-mondta,majd egy puszit adott fülem alá.
Szakadozottan vettem a levegőt.Még egy puszit adott az előbb érintett helyre,majd nyakamra tévedt. Puszikkal árasztotta el ugyanazt a helyet újra,és újra,majd szívni kezdte.Mély levegőt vettem,majd szakadozottan kifújtam.
-Harry-mondtam,s mellkasára tettem kezem,és eltoltam magamtól.
-Nem tetszik?-kérdezte.
-Harry..ez nem helyes.És kérlek,hagyd abba-mondtam,s kicsit arrébb ültem.
-Mi nem helyes Taissa?-kérdezte,s ő akkor is közelebb jött.
Megint olyan közel ült,mint az előbb.Nem bírtam hátrébb menni,mert a kanapé kartámlája megakadályozta.Felpattantam.
-Ez az egész,nem helyes.És megvertél egy ember,Harry!-néztem rá.
Tudom,anya miatt verte meg,és ezért tényleg hálás vagyok neki.Csak kellet egy dolog,amivel talán elterelhetem a figyelmét,és nem folytatja.Zavarba hoz.És nem fogok tudni neki ellen állni.
-Igen.Kathy miatt tettem.És legalább megtanulta,hogy nem csinálhatja azt amit ő akar-mondta majd felállt.-Minden rendben-mondta,s megint közel volt hozzám.
Megfogta kezem,s annyira közel húzott magához,hogy testünk teljesen összeért.Hajamat arrébb seperte nyakamtól,majd szemembe nézett.Végigsimított egyik ujjával a kiszívott területre.Még mindig égett bőröm.Szemembe nézett,majd végigsimított arcomon,s hüvelykujjával alsó ajkamon is végig ment.Másik kezét derekamra vezette.Ismét puszikkal árasztotta el nyakam.Kezem mellkasára tévedt,s pólóját kezdtem el gyürkézni.Aztán telefonja hirtelen megcsörrent.
-Bassza meg!-mondta,s zsebébe nyúlt.
Hajamba túrtam,majd zavartan a kanapéra ültem.
-Mi van?-szól bele kissé idegesen a telefonba-Nem!Intézzétek el azt a barmot.És mond neki,hogy ha még egyszer hozzányúl,vagy csak egy rossz szót mer szólni,a saját kezemmel nyírom ki!-túr bele hajába.-Én már tegnap adtam neki párat.Igen...nem fogta fel amit mondtam neki?Mondjátok meg neki,hogy kussoljon vagy soha többet megszólalni sem fog tudni.-mondta idegesen,majd letette a telefont.
-Mi történt?-kérdeztem.-Anyával van valami?
-Nem rád tartozik.Ne kérdezősködj annyit-mondja dühösen,majd kanapéba üt egyet.
-Harry.Kérlek ülj le.-mondtam,s felálltam.
Idegesen fújta ki a levegőt,majd ökölbe szorította kezeit.
-Harry! Megijesztesz!-mondtam,s mellé sétáltam,majd kezemmel megsimítottam kezét.
Már emelte a kezét,s felém fordult.
-Harry..megijesztesz-mondtam nyugodtabban,majd megfogtam kezét,s leengedtem.
-Nem akartam Taissa.Csak felidegesítenek az ilyen barmok-mondta,s hangja ellágyult.
Szemembe nézett.Megharapta alsó ajkát,majd lassan megcsókolt.Gyengéden csókolt,s puha ajkai ráilleszkedtek enyémre.Eltávolodtunk,majd szemembe nézett ismét.
-Harry...ezt kérlek,ne csináld többet-mondtam.
-De visszacsókoltál-mondta.
-Mert teljesen összezavarsz.Az egyik pillanatban kedves vagy, a másikban pedig egy undorító alak. És teljesen széggyelem magam,amiért most ezt tettük.Szeretem anyát.És ha ezt megtudja,teljes csalódás fogja őt érni-mondtam,s fejemet fogva leültem a kanapéra.
-Taissa.Ne érezd rosszul magad emiatt.És tudom hogy élvezted-mondta,s mosolyra húzta ajkait.-És nézd a jó oldalát.Segítettél abban,hogy lenyugodjak-mondta,s mellém ült.
-Fantasztikus-mondtam szarkasztikusan.
Telefonja megint csörögni kezd.Idegesen fújtat,majd felveszi.
-Mi van már megint?-kérdezi idegesen.-Jó.Akkor majd én elintézem.Mindjárt ott vagyok-mondta,s leteszi.
Értetlenül nézek rá.Cipőjét veszi fel.
-El kell mennem.Majd nemsokára jövök-mondta,s kisétált az ajtón.
Megráztam fejemet,majd az emeletre mentem.Lezuhanyoztam,átöltöztem,és fogat mostam.Lementem a földszintre,majd készítettem magamnak valami reggelit.A délelőttöt egyedül töltöttem.

2015. augusztus 21., péntek

VI.

Sziasztok! :) Nagyon köszönöm a támogatásotokat.Érkeznek a kommentek,és a követők száma is csak növekszik.A kattintások pedig csak úgy pörögnek. Imádlak titeket! :3 Jövőhéten hétfőn lehetséges hogy nem lesz rész,mert gólyanapra megyek. De most itt van,úgyhogy.Hagyjatok magatok után nyomot ;). Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Chapter 6.


-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.
Anya Harryre nézett,majd rám.
-Kathy.Nem én mondtam neki.Meglátta-mondta,s leült mellé
-Semmi különös drágám.Csak elakarták venni a pénztárcám az utcán,és én nem engedtem,erre pár alak megvert-mondta majd nyelt egyet.
Hihető mese.Bár nem tudom hogy ez történt-e valójában.Aggódom anya miatt.Nem szeretném hogy bármi baja essen.Várjunk csak...már esett is.Megverték!
-Kicsim,ne aggódj.Semmi gond nincs-mondta,majd halványan elmosolyodott.
-Szeretlek anya.És nem szeretném ha bármi bajod esne-mondtam,s megöleltem.
Éreztem ahogyan végigfolyik egy könnycsepp az arcomon.Harry végigsimította anyám hátát.Majd a szemembe nézett.
-Semmi baj nem lesz.Rendben?-nézett rám.
Én csak bólintottam,majd elengedtem anyát.Harryt meg továbbra sem értem. Az előbb még megakart csókolni a szobámban,most meg itt simogatja anyámat,és azzal jön,hogy semmi gond nem lesz. Legszívesebben pofon vágnám.
-Most felmegyek.Fáradt vagyok-mondta anya,majd egy puszit nyomott homlokomra,s Harrynek is, majd felment.
Harry szótlanul ült mellettem a kanapén.Ránéztem Harryre.Láttam a szemében a félelmet.Harry félne? Miért?
-Miért nézel így rám?-kérdezte értetlenül.
-Csak elgondolkodtam ezen az egészen.Féltem anyát.Nem szeretném ha ennél sokkal komolyabban megsérülne-mondtam,s éreztem hogy megint könnyek gyűlnek szememben.
-Semmi baj nem lesz.Világos?-nézett a szemembe,s végigsimított kezemen.
Bőröm égett érintésére.S egy pillanatra libabőrös lettem. 
-Itt vagyok anyádnak.Vigyázok rá,megígérem-mondta ki a szavakat.
-Igen Harry.Látom mennyire.Annyira itt vagy neki hogy a háta mögött engem simogatsz,és velem alszol,végignézed ahogyan öltözöm,és megakarsz csókolni.Nagyon szereted,látom.És ne ígérgess semmit,mert úgysem fogod betartani!-mondtam,s patakokban folyt a könnyem.
-Taissa!Nyugodj meg.Nem érted ezt az egészet,de nem mondhatok semmit-mondta,s közelebb jött,majd megfogta kezeimet.
-Harry..ne érj hozzám!-mondtam,majd kikaptam kezeim kezei közül,s szobámba rohantam.

*Kathy szemszöge*
Sajnálom,hogy Taissanak nem mondhatok semmit. És hogy hazudnom kellett neki,de nem tudhatja meg az igazat.Teljesen maga alá kerülne,és azt nem szeretném.Egyenlőre nem tudhat semmit.Ha elmondanám neki,csak veszélybe sodornám,és az szörnyű lenne.Nem tudnám túlélni.Mikor felhívott telefonon,és azt mondta ide költözik,hezitáltam,hogy biztosan jó lesz-e neki. De Harry itt van,és tudom hogy nem csak engem,hanem őt is megvédi.
-Minden rendben?-lépett be a szobába Harry. 
-Persze...csak ez az egész kezd elfajulni.És aggódom Taissa miatt-mondtam fejemet rázva.
-Figyelj.Taissa rendben lesz.Figyelek rá.És azokat a barmokat pedig egyesével fogom szétverni ha még egyszer bántai mernek-mondta.
-Tudom Harry.De Taissanak nem mondhatsz semmit.Legalábbis egyenlőre nem mondhatunk neki semmit.Még túl korai lenne-mondtam.
Ő csak bólintott egyet,majd kisétált.
 *Harry szemszöge*
Kathynek teljesen igaza van.Taissa nem tudhat meg semmit.Nem tenne jót neki.Kathynek pedig megígértem hogy vigyázok mindkettőjükre.Bekopogtam Taissa ajtaján,de nem nyitotta ki. Benyitottam, s láttam hogy ágyán fekszik egy párnát szorongatva,s könnyei lecsordulnak arcán.
-Taissa.Minden rendben?-kérdeztem,s leültem ágyára.
Nem válaszolt.Csak szipogását halottam.
-Taissa.Minden rendben lesz!Ne csináld!Ha ígérek valamit,azt be is tartom-mondtam,s megsimítottam hátát.  
-Harry.Akkor magyarázd el nekem mi folyik itt!Ne nézzetek hülyének!-mondja,s felül. 
-Taissa...ez nem ilyen egyszerű.És nem nézünk hülyének téged-mondom.
Sajnálom,hogy ezt kell mondanom,de ha nem akar bajba kerülni,akkor tartanom kell a számat,és Kathynek is.
-Mi nem egyszerű Harry?-nézett mélyen a szemembe.
-Semmi nem egyszerű-mondtam.-Minden jó lesz,ígérem-mondtam,s felálltam.
Azzal kezdem,hogy elverem azt a barmot aki ezt tette.Nem csak Kathy miatt,de Taissa miatt is. Fogtam telefonomat, s Louist tárcsáztam.
-Louis.5 perc múlva legyetek ott Liamel a pincénél.Ne késsetek!-mondtam.
-Rendben.Ott leszünk-mondta,s letettem.
Kisétáltam,s felültem motoromra,és mentem is.

*Taissa szemszöge*
Letöröltem könnyeimet,majd próbáltam abbahagyni a sírást.Elmentem a mosdóba,s megmostam arcomat.Meg kell nyugodnom.Nem tudom hogy higgyek-e Harrynek,de elég meggyőzőek voltak a szavai.És érzések voltak benne.Mintha tényleg ezt gondolná,és nem csak mondja.Anyának semmi baja nem lesz,és minden helyre jön. Zuhany alá sétáltam,s megengedtem a vizet.Úgy éreztem,mintha most a víz lemosna rólam minden érzelmet,és nem létezik senki és semmi,csak én.Egy kicsit jó ezt érezni. Elzártam a vizet,majd kisétáltam,s magamra tekertem egy törölközőt. Szobámba sétáltam, majd előszedtem a pizsamám,s átöltöztem,majd ágyamba zuhantam.Nem volt se kedvem,se energiám enni,vagy bármi mást csinálni.Csak feküdtem,és a plafont bámultam.Gondolatok,és kérdések árasztották el a fejem.Aztán behunytam szemem,majd álomba zuhantam.

2015. augusztus 20., csütörtök

V.

Sziasztok! :)
Nagyon örülök,hisz tegnap 700+ kattintás volt,most meg...1000+!!!!!! :O Imádlak titeket. Kommenteket viszont nem kaptam a negyedik rész alá,ami kicsit elszomorít,de remélem ezt bepótoljátok. :) Pénteken és szombaton lehetséges hogy nem lesz rész,mivel nem leszek nagyon itthon. De viszont most hoztam az ötödik rész,remélem tetszik,és hagyjatok magatok után nyomot! :) Jó olvasást! -Kriszti xx

 Chapter 5.


Kinyitottam szemeimet.Az ablakon beszűrődő napfény árasztotta el a szobát.Takaró alól kilógó lábamat melegítette.Magam mellé pillantottam,s láttam,hogy Harry még alszik.Még mindig éreztem rajta a tusfürdő illatát.Enyhén elmosolyodtam,majd halkan felültem.Hajamba túrtam, majd kómásan kikeltem,s a szekrényemhez battyogtam.Gyorsan felöltözöm mielőtt Harry felkelne. Előhalásztam egy egyszerű fekete felsőt,és egy fekete rövidnadrágot,majd a fürdőbe igyekeztem. Lekaptam magamról nadrágomat. Ruháimhoz pillantottam, s észrevettem hogy nem hoztam magamnak melltartót.Ismét szekrényemhez rohantam,s előhalásztam egyet.Harryre pillantottam,s láttam hogy elmosolyogja magát.Össze ráncoltam szemöldököm,hisz nem értettem mire mosolyog. Magamra pillantottam,s láttam hogy a felsőm van rajtam,s alsó neműm.Fejemhez csaptam,s visszarohantam a fürdőbe,hogy felöltözzem.Becsuktam az ajtót is.
-Felesleges volt sietned.Tegnap este láttam a helyes kis fenekedet bugyi nélkül is-mondja,s hallom hogy felül.
Lehet hogy látta,de sötét volt!!!!Igyekeztem ahogy csak tudtam.Amint felöltöztem kinyitottam az ajtót.
-Mellesleg jó reggelt-mondta,s elég közel jött  hozzám ahhoz,hogy elpiruljak.
-Jó reggelt-mondtam,s nyeltem egyet.
-Ne félj-mondta,s simított egyet arcomon.
Miért csinálja ezt?Élvezi,hogy ilyen helyzetbe hozhat engem?De még mindig nem értem,hogy mi van vele és anyával.
-Min gondolkodsz ennyire?-kérdezte,s szemembe nézett.
 -Csak...csak hogy hány óra lehet-hazudtam.
-10:36.Elég kényelmes az ágyad-mondta elvigyorodva-Lehetséges hogy máskor is csatlakozom-mondta s kacsintott egyet.
Nem mondtam semmit,csak kikerültem,és a fogkefémért nyúltam.Fogmosás közben sem mozdult el mellőlem.Majd csörögni kezdett telefonja.A másik szobában van,így átment érte.Az ajtóhoz sétáltam,hátha hallok valamit.
-Mond!Most?Szólj Louisnak és Liamnek hogy 5 perc múlva legyenek ott.Én is mindjárt ott vagyok.Igen-mondta ki a szavakat.
Visszaszaladtam,s kiöblítettem számat majd ágyamra ültem.
-Most el kell mennem. Nem nyúlj semmihez,és a telefonodat pedig add ide-mondta,s elém állt.
-Miért?-kérdeztem
-Hogy ne tudj hívni senkit-mondta.
Nem szóltam semmit,csak fintorogva odanyújtottam neki.
-Jó kislány-mondta.-Aztán jó legyél-mondta,miközben fülemhez hajolt-Mindjárt jövök-mondta,s már indult is.
Kimentem a teraszra,s láttam hogy előáll egy motorral.Felvette a sisakját,majd felült,és már indult is. Lementem,s készítettem pár szendvicset meg teát.Harry még mindig nem ért haza,így egyedül kezdtem el enni.
-Sziasztok drágáim.Megjöttem-halottam anya hangját a nappaliból.
-Szia.Csak én vagyok itthon.Harrynek elkellett ugrania valahová-mondtam,közben egy puszit nyomott arcomra.
-Sebaj.Csatlakozhatok?-kérdezte,s leült.
Én csak bólintottam,s ő is enni kezdett.Pár perc múlva Harry lépett be az ajtón.
-Sziasztok-mondta,s egy puszit nyomott anya ajkaira.
Fintorogtam egy sort,majd ettem tovább.Amint végeztünk,anya a szobájába ment,én pedig a sajátoméba.Harry pedig elvállalta a mosogatást,így ő lent maradt. Kimentem a teraszra,s az eget pásztáztam.Tiszta volt,és a nap is sütött.Végre szép idő Londonban.Bepillantottam anyáék terasz ajtajának üvegén,s anya éppen átöltözött.Hunyorogtam egy picit,és nem akartam hinni a szememnek. Kékes-lilás foltok voltak anya testén szétszórva.Mi történhetett?  Lehet hogy Harry megverte?Vagy csak baleset történt? Nem hiszem hogy megütötte magát,hisz az nem látszódhat ennyire.
-Mit csinálsz?-állt mellém Harry.
Ő is anyára pillantott,s neki is kikerekedtek egy pillanatra szemei.
-Itt a telefonod.Most menj a szobádba.Majd én beszélek vele.Te meg se szólalj.És ne mond neki,hogy láttad!Világos?-kérdezte,s már válaszolni se tudtam,mert bement anyához.
Ezek szerint nem Harry tette.Ő is ugyan annyira meglepődött rajta mint én.Ki tehette ezt? Megtámadhatta valaki? Féltem..nagyon.És ez az egész kezd egyre furcsább lenni.Kezdem nem érteni ezt az egészet.Mi folyik itt?


Lassan kinyitottam szeme,majd telefonomra pillantottam.14 óra.Elszundítottam pár percig...azaz helyesebben pár órát szundítottam.Felkeltem ágyamból,s egy enyhe szívinfarktus kapott el,hisz Harry az ajtóm előtt állt,s figyelt.
-Mióta állsz itt?-kérdeztem
-Olyan 10 perce-mondta egy mosollyal az arcán-Aranyos vagy mikor alszol-mondta s megfogta kezem,majd magához rántott.
-Harry!Engedj el!Anya itthon van!-sziszegtem fogaim közt.
-Nyugalom-mondta,s falnak nyomott.
Szívem egyre gyorsabban vert.Ajkai közeledtek enyémhez.Összeszorítottam szemeim.
-Harry.Letudnál jönni egy pillanatra?-kiáltotta anya a földszintről.
-Megyek-mondta,s kisétált az ajtón.
Szakadozottan kifújtam a levegőm,amit bent tartottam mostanáig. Szívverésem kezdett visszaállni az eredeti ritmusba.
-Menj le-jött Harry a szobámba.
Szó nélkül leindultam. Nem szeretnék kettesben lenni vele még egy percig. 
-Minden rendben?-kérdeztem anyát,s leültem mellé.
-Persze-mosolyodott el halványan.
-Anya...kérdezhetek valamit?-néztem rá,majd Harryre pillantottam a lépcső tetején.
Elkezdett lefelé indulni.
-Mond csak-mosolyodott el.
-Mik azok a foltok rajtad?-kérdeztem hezitálás nélkül.

2015. augusztus 19., szerda

IV.

Sziasztok! Nagyon sokan olvassátok a blogomat,amiért nagyon hálás vagyok. :) Már 700+ megtekintés van,és még csak kb. 4 napja indult el a blog. Wow! És már 6-an követtek,ami szintén...wow! :D Nagyon köszönöm. Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Itt a negyedik rész! :) Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 4.


Egyre közelebb jött,s nem állt meg.
-Figyelj drága.Én megmondtam neked,hogy fogd be azt a kis szádat.Nem voltam világos?-már olyan közel volt,hogy a falnak nyomott,így szabadulni sem tudtam.-Nem tartozik rád az,hogy mi van anyád
és köztem.Legalábbis egyenlőre nem.Fogalmad sincs semmiről.Jobb ha nem avatkozol bele.Világos?-nézett mélyen a szemembe.
Mozdulatlanul álltam előtt.Nagyot nyeltem.Szívem olyan hevesen vert,hogy majd' kiugrott a helyéről.
-Világos?-kiáltott hangosan.
Én csak bólintottam,majd hátrébb lépett.
-Nem hiszek neked.Még a végén felhívod,és beszámolsz neki.A legjobb lesz,ha ma veled alszom.És nem hagylak egyedül-mondta,s ágyamba ült.
-N-nem.Erre semmi szükség-mondtam remegő hangon.
Nem hívnám fel anyát ezek után.Legalábbis nem ma éjszaka.
-De,igenis szükséges.És most,indulás fürdeni-mondta,s felállt az ágyról.
-Velem fogsz...zuhanyozni?-kérdeztem,s elpirultam.
-Megnyugodhatsz,nem.De bent leszek veled-mondta,s elvigyorodott.-Indulás-mondta,s megfogta karom,és behúzott.
Pár pillanatig csak álltunk egymás előtt,majd megszólalt.
-Ruhában fogsz zuhanyozni?Nem hiszem...vetkőzz!-mondta
-E-előtted?-néztem rá.
-Elfordulok,de semmi több.De aztán siess-mondta,s megfordult.
Pár pillanat hezitálás után,levettem felsőm,és nadrágom.Beledobtam őket a szennyesbe.Levettem fehérneműmet is,majd azokat is a többi után dobtam.Beszálltam a kabinba,s megengedtem a vizet. Szerencsémre, nem annyira átlátszó a kabin,így nem láthatott Harry.
-Helyes a melltartód-mondta,s felnevetett.
Biztosan kivette a szennyes közül.Pont a legegyszerűbb melltartóm volt ma rajtam.Sima fekete,egy kisebb fehér csipkével keretezve.Legalább az alsóneműmet nem fogta ki.
-Na meg persze a bugyikád is-halottam ahogy ismét felkuncog.
Elpirultam.Kár volt elszólnom magam.
-Siethetnél egy kicsit.Vagy menjek be melléd?Segítsek zuhanyozni?-nem láttam az arcát,de tudtam hogy mosolyog.
-Készen vagyok...elfordulnál?-kérdezem,s elzártam a vizet.
-Mennyi baj van veled-mondta,s nevetett.
Megráztam fejem,s egy pillanatra elmosolyodtam.Szétnyitom résnyire a kabint,hogy megbizonyosodjam arról,hogy Harry elfordult.Látom,hogy a fal felé néz,így kiszállok,s leakasztok egy törölközőt,majd magam köré tekertem.Éppen időben,hisz Harry megfordult.
-Na végre-mondta,s már el is kezdett vetkőzni.
Levette felsőjét,majd már nadrágját is a földre dobta.Gyorsan megfordultam.Bármennyire is tetszett a felsőteste,-bár nem sokáig láthattam-férfiasságát nem igazán szeretném látni.
-Ne menj ki amíg készen nem leszek-mondta,s már meg is engedte a vizet.
Felkontyoltam hajam,majd elővettem fogkefémet,s fogamat kezdtem el mosni.Lassan öltöznöm kéne, mielőtt Harry....hoppá.Nincs is bent ruhám.
-Harry..öhm.Nem hoztam be a pizsamám-mondtam miközben lemostam fogkefémet,és a helyére tettem.
-Mindjárt bemegyünk érte a szobádba-mondta,s elzárta a vizet.
Megint elfordultam,hogy ne lássam.Halottam hogy leakaszt egy törölközőt.
-Megfordulhatsz.Bár el sem kellett volna fordulnod-mondta hatalmas vigyorral az arcán.
Megragadta kezemet,s a szobámba mentünk.
-Vedd elő a pizsamád-mondta,miközben leült az ágyamra.
Szorosan fogtam magam előtt a törölközőt,nehogy leessen rólam.Odasétáltam szekrényemhez,majd egy tiszta alsóneműt,meg egy felsőt és rövidnadrágot halásztam elő.
-Bemehetek..átöltözni?-intettem a fürdő felé.
-Maradj csak..itt is jó lesz-mondta,s ismét felkuncogott.
Az ágyon ült,így én a szoba másik végébe sétáltam,hogy átöltözzek.Leeresztettem magamról a törölközőt,majd amilyen gyorsan csak tudtam,felkaptam magamra alsóneműm.
-Helyes kis popsid van-mondta.
Nem számoltam azzal,hogy az utcáról beszűrődő fény,kellően megvilágít ahhoz,hogy látszódjam. Gyorsan magamra kaptam a maradék ruhadarabokat is,majd leengedtem a hajam.
-Rendben.Most átjössz velem,hogy átöltözzem,aztán visszajövünk-mondta,s átvezetett a szobájukba.
Nem nagyon láttam,hisz itt is sötét volt.
-Ne nyúlj semmihez-mondta,s a szekrényéhez sétált.
Magára kapta boxerét,majd már indult is vissza felém,az ajtóhoz.Nem nagyon vacakol a ruhadarabokkal.Visszasétáltunk szobámba,majd az ágyamba vetette magát.
-Mellettem fogsz aludni?-kérdeztem kissé megilletődve.
-Igen.Ugye nem gondoltad hogy majd a földre fekszem?Na gyere-mondta,s intett kezével.
Az az undorító mosoly,ami mégis helyes,ott ült arcán.Egész este nem tudta levakarni magáról.
-Jó éjt-mondta,s oldalára feküdt.
Én hanyatt feküdtem,majd az ablakon bámultam ki. Nagyon fura ez az este.Megértem,hogy nem akarja hogy szóljak anyának arról,hogy miket mond,és hogyan viselkedik velem. De ha annyira zavarja az,hogy én elakarom mondani anyának,-ami szerintem eléggé érthető-akkor miért nem hagyja abba?Nagy gondolkodásom közepette felültem.Annyira fura ez az egész dolog.Úgy viselkednek anyával,mintha nem is szeretnék egymást.Legalábbis Harryn azt látom.Vagyis úgy tűnik,mintha nem is szeretné,csak megszokásból,vagy kényszerből lenne vele.
-Hmmm-fújtam ki,kissé hangosan a levegőt.
-Miért nem alszol?-morogta,s felült,majd felkapcsolta az éjjeli lámpát.
-Semmi..csak..csak gondolkodtam-mondtam,majd beletúrtam hajamba.
-Az mi a kezeden?-kérdezte,s megfogta karomat.
Azt a helyet nézte,ahol Louis megszorított.Nem is igazán figyeltem,de eléggé meglátszik a helye.
-Taissa!Mi az ott a kezeden?-nézett a szemembe.
-Semmi különös.Louis tette.Amikor megszorított-mondtam,s elengedte a kezem.
-Fáj?-kérdezte.
Gyenge,és nyugodt a hangja.
-Nem-mondtam.
Elbambultam.Olyan mintha megbabonázott volna.Szemem felsőtestére tévedt,s szemeim végigfuttattam tetoválásain.A madarak,és a pillangó fel-le mozgott miközben Harry levegőt vett.Alsó ajkamba haraptam.Visszanéztem arcára,s láttam hogy elmosolyodik.Észrevette hogy néztem.Basszus Taissa!
-Öhm..aludni kéne.Fáradt vagyok-hazudtam,s lefeküdtem.
Elfordultam a másik irányba hogy ne lássam arcát.Lekapcsolta a lámpát majd ő is lefeküdt.
-Jó éjt Taissa-mondta,s halkan felkuncogott.
-Jó éjt-mondtam olyan halkan,hogy szinte csak én hallottam.

2015. augusztus 18., kedd

III.

Sziasztok drágáim! :) Folyamatosan érkeznek a kommentek,amiknek nagyon örülök! Már 5-ten vagytok a rendszeres olvasóim,pedig még csak 3 napja kezdtem el a blogot. Nagyon jól esik minden. Amíg tart a nyár,igyekszem napi szinten hozni a részeket,vagy legalább egy héten 3-4szer. Suliidőben még nem tudom hogy lesz ez az egész. De addig is hozom rendszeresen a részeket.Mellesleg készítettem a bloghoz egy videót.Oldalt, a menü fülnél megtaláljátok. Ha itt vagytok,mindenképpen hagyjatok magatok után nyomot! Itt is a következő rész.Jó olvasást! :)-Kriszti xx


Chapter 3.


Már egy ideje fent vannak.Túlságosan kíváncsi vagyok,mit csinálhatnak.Felálltam a kanapéról,és az emeletre igyekeztem.Az ajtója elé lépkedtem.Túlságosan csend volt.Semmit sem hallottam. Kisétáltam a teraszra,majd óvatosan belestem az ajtóüvegen. Ott álltak mind a hárman egy kis
körben. Nem hallottam miről beszélnek.Próbáltam szájról olvasni,de az nem az én műfajom. Harry hirtelen elindult a terasz ajtóhoz,én pedig olyan gyorsan szaladtam szobámba,amilyen gyorsan csak tudtam. Ágyamba feküdtem,mintha már itt feküdtem volna eddig is.Harry bejött.
-Mit csinálsz? -kérdezte,közben a plafont bámultam.
-Amint látod,semmit-mondtam,s felültem.
-Nagyon érdekesnek tűnik-mondta szarkasztikusan.
Pár pillanatig elbambult.Szemébe néztem,s végigmértem testét.
-Harry.Gyere már.Mi tart ennyi ideig?-lépett be Louis a szobámba.
-Semmi.Nem rád tartozik.Kifelé-mondta,s ő is utána ment.
Kiléptek a terasz ajtón,Megkönnyebbülve dőltem le ágyamra,és kifújtam a levegőmet.Azt hittem,Harry megint terrorizálni,vagy esetleg fenyegetni fog.De békén hagyott.Hirtelen Niall jutott eszembe. Hasonlít Harryre.Ő is olyan akaratos mint Harry. De nagyon szerettem őt.Talán még mindig szeretem őt.Sajnálom hogy vége lett kettőnk közt mindennek.Apa is kedvelte.De rengeteget titkolózott. Amikor drogot találtam nála,esze ágában sem volt elmondani,miért kell neki. Vagy egyáltalán azt,hogy neki kell-e. De azok a pillanatok,amikor csókolt,ölelt,vagy hozzá bújhattam,és mellette aludhattam,mindent megért.Bárcsak ismét láthatnám egy pillanatra.Oldalra fordulok,s éjjeli szekrényemen lévő képre tévedt a szemem. Nate és én vagyunk rajta. Milyen boldogan mosolyog.És én is.Mennyire hiányzik is.Még mindig emlékszem,mennyire sírtam,mikor anyám közölte,hogy nincs a házban.Sem sehol a közelben.Egy és fél évi keresés,és semmi nyom.Azt hiszem,anyámnak ez is fájt ott legbelül.És emiatt is költözött le.Hogy új életet kezdhessen.Sikerült is neki...csak elrontotta.Egy olyan srác mellett él,aki egy szemét,kétszínű alak.Nem is szereti anyámat.Teljesen felháborít.Miért kell ezt tennie vele? Csak fájdalmat fog okozni neki,és összezuhan. Bárcsak elmondhatnám neki.Hogy minél hamarabb megtudja.De nem tehetem...Harry megfenyegetett.És azt hiszem,félek tőle.És a haverjaitól is.
-Édeske-zavarja meg Louis a gondolatmenetemet.-Nem készítenél nekem egy kávét?-néz rám,s beljebb jön.
-Nem vagyok cseléd.És nem is ismerlek.Szolj Harrynek,majd ő megcsinálja.Ne engem ugráltass-mondtam kicsit felemelve a hangom.
Feldühít. Elkezdett felém indulni.Én hátráltam,majd a fal az utamat állta.Teljesen előttem állt,mozdulni sem tudtam.
-Szépen megkértelek rá,hogy készíts egy kávét.Azt hiszem,világos voltam-mondja,közben kezemet szorította.
-Állj már le te barom!Mi a faszt csinálsz?-húzta el Harry tőlem Louist.
-Megkérdtem,hogy készítsen egy kávét,erre a ribi elkezd ellenkezni és kiosztani-mondja,s közben kirántja a karját Harry szorításából.
-Miért csicskáztatod?Nem voltál már itt elégszer ahhoz,hogy tudd hol a konyha?Idióta!És  most jobb ha mentek Liam-el-mondja Harry,majd kilöki Louis az ajtón.
Harry rám vet egy pillantást,majd kisétál.Azt hiszem,kezdek egyre jobban félni.Kezemre néztem. Kicsit égett a hely,ahol megszorított és meg is látszott a nyoma.Nagyon erősen szorított a srác.Azt hiszem,nem tudja kordában tartani az ingereit.
-Jól vagy?-kérdezte Harry mikor bejött a szobámba.
-Igen.Miért?-néztem rá értetlenül.
Hirtelen mi ütött Harrybe?Miért kérdezősködik.
-Csak kérdeztem-mondta,s már ki is sétált.
Hát ez gyors volt.


Könyvemet olvastam,mikor korgó gyomrom megzavarta ezt.Hány óra lehet?Kezembe fogtam telefonom.18:51. Eléggé elszaladt az idő.Könyvjelzőmet,a 234. és a 235. oldal közé helyeztem.Felálltam ágyamból,majd a lépcsőn siettem le.Harry a kanapén feküdt a nappaliban.Azt hiszem alszik.Közelebb sétáltam,s az arcára néztem.Pillái arcán fekszenek,s édesen szuszog.Kezei összekulcsolva mellkasán.Elmosolyodtam,majd a konyhába sétáltam.Most eszméltem rá,hogy én az előbb mit is gondoltam Harryről.Hogy csinálja ezt? Az egyik pillanatban azt gondolom róla,hogy egy seggfej,a másik pillanatban meg elolvadok tőle.Beraktam a melegszendvicseket a mikróba,majd a pultra ültem.Tökéletesen ráláttam Harryre.Olyan nyugodt,és ártatlan.Mellkasa fel, és le mozog miközben szuszog.
-Ki kéne venned a mikróból a kaját,nem csak engem bámulni-mondja Harry.
Mi? Honnan tudta hogy figyelem?Éreztem,hogy elpirulok,majd leszálltam a pultról,s kivettem a melegszendvicseket.
-Nekem is csináltál?-kérdezi,miközben kómásan mellém áll,s a szendvicsekre néz.
Én csak bólintottam egyet,majd odaadtam neki az egyiket.Egymással szemben ültünk le,majd elkezdtünk enni.
-Honnan tudtad hogy.....figyellek?-kérdeztem
-Már akkor ébren voltam amikor lejöttél a lépcsőn,és a kanapénál figyeltél-mondja,s elvigyorodik.
-Bassza meg!-mondom halkan,reménykedve,hogy nem hallotta meg.
Felkuncog,majd rám néz.Ügyes vagy Taissa.Meghallotta.Teljesen elpirultam.Hallottam hogy csörög a telefonom.Felrohantam a lépcsőn,majd felvettem.
-Hallo?-szoltam bele.
-Szia kincsem.Minden okés?-szólt anya a telefonban.
-Figyelj anya...mondani akarok valamit-mondom.
-Hallgatlak szívem-mondja.
-Harry azt mondta hogy....-mondom,majd megfordulok,s látom hogy ott áll az ajtóban.
Nagyot nyelek,s szinte kiejtem a telefont a kezemből.Most mit tegyek?Mit mondjak?Mit kapok ezért Harrytől? Világosan megmondta hogy ne mondjak semmit.
-Igen?-szólt bele ismét.
Harry kikapta a kezemből a telefont,majd a füléhez emelte.
-Szia Kathy.Csak azt,hogy szeretlek.Persze,minden okés.Igen,már ettünk.Rendben,mi megleszünk ne aggódj-mondta Harry,s rám nézett.-Szeretünk.Jó szórakozást-mondta ki,majd letette a telefont.
Rám nézett,s zöld szeme sötétebbre váltott.Egyre közelebb jött,s nem állt meg.

2015. augusztus 17., hétfő

II.

Sziasztok! :D Eszméletlenül boldog vagyok,hiszen a kommentek folyamatosan érkeznek,és pipákat is kapok.Na meg persze a rendszeres követők száma is növekszik.Amint látjátok,új designt kapott a blog. Ezt köszönöm szépen Bella Stewartnak.Jellezetek továbbra is.Nagyon jól esik. Nem is húzom tovább az időt.Jó olvasást! :) -Kriszti xx

                                                                                                                 


Chapter 2.


Hirtelen felriadtam.Egy régi,ismerős arc bukkant fel álmomban.Rég nem álmodtam vele.És régen nem láttam már.Kiakartam verni a fejemből.Úgy sem láthatom.És csak elkeseredtem ha
rágondoltam.Megráztam fejem,hogy eltereljem a gondolatot.Felültem ágyamon,majd a telefonomat vettem kézbe.Hajnali négy volt.Nem voltam álmos.Halkan kisétáltam az ajtómon,majd a konyha felé vettem az irányt.
-Jó reggelt-mondtam anyának enyhe szívinfarktussal.
-Jó reggel szívem.Sajnálom hogy megijesztettelek- mondta miközben leült egy csésze kávéval az asztalhoz.
Felöltözve,kisminkelve és megfésülködve ült.Azt hiszem hamarosan megy dolgozni.
-Dolgozni indulsz,igaz?-néztem rá,majd ásítottam egyet.
-Igen.De te miért nem alszol?-kérdezte,majd kortyolt egyet kávéjából.
-Csak...csak Nate-el álmodtam-mondtam,s lesütöttem szemem.
-Édesem.Nekem is hiányzik-mondta,majd közelebb jött,és magához ölelt.
-Szerinted felbukkan még valaha?-kérdeztem.
-Nem tudom kincsem-rázta meg fejét.
Nate a bátyám.21 éves volt amikor elment.És fogalmunk sincs miért.Ok nélkül.Már 3 éve.Azt hiszem, eléggé hiányzik nekünk.
-Rohannom kell-mondta,s felállt.-Remélem jól kijöttök Harryvel.Ja,és éjszakára ne várjatok.Pár barátnőmmel leszek.Legyetek jók-mondta,majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-Rendben.Jó szórakozást-mondtam egy enyhe mosollyal az arcomon.
Fantasztikus.Egy egész napon,és éjszakán keresztül együtt kell lennem Harryvel.Anya kávéját a mosogatóba helyeztem,majd készítettem magamnak egy teát,és felsétáltam a teraszra.Leültem,és figyeltem az eget.Hűvös volt,de mégis kellemes.Milyen halk,és nyugalmas itt minden.Bár Nate is velünk lehetne.Milyen boldogok voltunk együtt amikor minden rendben volt.Anyáék boldogan éltek. Nate pár gonddal,és balhéval de mindig velünk volt.A családi hétvégék.Mennyire hiányzik is ez.
-Jó reggelt-dőlt neki Harry a terasz ajtajának.
Az én szobámnak,és az ő szobájuk ajtaja ugyan ide nyílik,szóval közös a terasz.
-Jó reggelt-mondtam,majd kortyoltam a teámból.
-Kathy?-kérdezte,majd leült egy székre mellettem.
-Dolgozik.Már fél éve vele élsz,és nem tudod hol van ilyenkor?Mellesleg azt mondta,ne várjuk éjszakára,mert a barátnőivel lesz-mondtam.
-Jól van,nyugalom-mondta egy vigyorral az arcán.-Később átjön pár haverom.Örülnék ha nem zavarnál minket-mondta,s rám nézett.
-Megnyugodhatsz.Nem nagyon fogtok érdekelni-kortyoltam ismét teámba.
-Hidd el...-abbahagyta mondandóját,s felállt.-Egy hét sem kell,és könyörögni fogsz,hogy az ágyamban lehess-mondta,közel hajolva hozzám.
Éreztem ahogy a levegőt kifújja mellettem.Nem láttam arcát,hisz közel volt fülemhez,és göndör tincsei arcomat simogatták,de tudtam,hogy mosolyog.
-Undorító vagy-mondtam s felpattantam.-Nem is szereted anyámat.Most rögtön szólok neki,hogy milyen egy undorító alak vagy-mondtam,s már indultam volna befelé,de megfogta karom,s visszarántott.
-Jobban jársz,ha nem teszed.Sok mindenről lemaradtál ezalatt a két év alatt-mondta,s közben szorította karomat.
-Engedj el!-próbáltam kiszabadulni fogásából,de nem sikerült.
-Ne erősködj.Nem fog menni-mondta,s közel húzott magához.
-Hogy tehetsz ilyet,miközben anyámmal vagy?Undorító egy ember vagy!-fordítottam el fejem.
-Csak ne szólj bele abba,hogy mi van köztem és anyád között.És ne merj neki szólni.Mellesleg jobb ha teszed amit mondok.Mert büntetés jár,annak aki nem teszi.Megértetted?-mondta,s arca ismét összeért az enyémmel.
Tudtam,hogy kajánul vigyorog.Gyorsabban vert a szívem mint valaha.Miről beszél? Milyen büntetés?Nagyot nyeltem.
-Kérdeztem valamit!-mondta egy kicsit hangosabban.-Azt kérdeztem,megértetted?-kérdezte,s arcom az övével szembe fordította.
Zöld szemei mélyen enyémbe férkőztek.Én csak bólintottam egyet,majd elengedett.
-Jó kislány-mondta mosolyogva.-Most pedig gyere velem-fogta meg karom,és a szobámba mentünk.
Fogalmam sem volt mit akar.Leül az ágyamra,s maga elé állított.
-Nagyon édes vagy.És ártatlan.Tudod...-mondta,s felállt.-Ez nagyon beindít-mondta,s egészen hozzám simult.
Gyorsan vettem a levegőt,majd a földre néztem.
-Azok a gyönyörű lábak-mondta,s elmosolyodott.-Azok a szemek-emelte fel arcom,ezzel elérve azt,hogy szemébe nézzek.-És persze azok az ajkak-simított végig hüvelykujjával alsó ajkamon.
-Kérlek...-fordítottam el fejem.
-Békén hagylak.De nem sokáig.Zuhanyoznom kell.Még találkozunk-mondta,s kisétált az ajtómon.
Én csak álltam ott a szobámban,lefagyva.Megrémiszt..de közben valamiért mégis...érdekesnek találom.
-Taissa!!Te megbuggyantál?Megfenyegetett!És kapj már észbe...anyád barátja!!!-mondta nekem a tudatalattim.
A fürdőmbe vettem az irányt,hogy lezuhanyozzak.A víz jót tett nekem,és segített kitisztítani a fejem. Elkészültem,majd a konyhába mentem.Próbáltam elkerülni Harryt ahogy csak tudtam. Valami gyors reggelit készítettem.Pirítóst. Elővettem a kenyeret,majd a pirítóba helyeztem.
-Remélem nekem is készítesz-ült le Harry,s onnan figyelt.
Nagyot nyeltem majd bólintottam.
-Hányat kérsz?-kérdeztem remegő hangon.
-Kettőt-mondta.
Nem láttam az arcát,de tudtam hogy ismét mosolyog.Élvezi,hogy félek tőle.Amint készen lettek,letettem az egyik tányért elé,majd vele szemben leültem.Szótlanul ültünk egymás előtt.Csak az óra kattogása hallatszott a falról.Oda néztem,s 11 órát mutatott.Befejeztem az evést,így a nappaliba mentem.Csöngettek.Harry az ajtóhoz sétált,majd kinyitotta. Két srác állt ott.
-Hello-mondta Harry,majd beengedte őket.
Mind kettő barna hajú volt.Tetoválások voltak szétterülve testükön.
-Ő kicsoda?-nézett rám az alacsonyabbik.
-Ő Kathy lánya-mondta Harry.
-Meg kell hagyni,jól néz ki-mondta,mintha itt se lennék.-Eltöltenék vele egy kis időt az ágyamban-mondta nevetve.
-Louis.-mondta kissé idegesen Harry.
-Jolvan na.Csak szórakoztam-mondta,s hátrébb lépett.
-Fent leszünk.Meg se próbálj a szobába jönni.Értve vagyok?-kérdezte.
Én csak bólintottam,majd figyeltem ahogy elindulnak.
-Még folytatjuk-mondta Harry szemembe nézve,majd tovább ment.

2015. augusztus 16., vasárnap

I.

Sziasztok! WOW! Még csak tegnap került fel a prológus,és már is rengeteg visszajelzést kaptam,hogy tetszik nektek a történet.Köszönöm a kommenteket,a követéseket,és persze a pipákat is. :) Remélem, továbbra is jelzitek nekem,hogy hogyan tetszik a történet.Meghoztam az első részt,és remélem hogy ez is elnyeri a tetszéseteket. Jó olvasást! -Kriszti xx


Chapter 1


 A csengő megnyomása után,szinte rögtön kinyílt az ajtó.Anyám volt az.Rövid,szőkésbarna haj,gyönyörű szürkés szemek.
-Taissa!-mondta hatalmas mosollyal arcán
-Anyu!-mondtam,s megöleltem.
Szorosan  magamhoz öleltem.Újra érezhettem illatát,és ismét karjai fogtak át.
-Mennyit változtál-mondta,s lemért szemeivel.-Gyönyörű vagy-mosolygott.
-Köszönöm anyu.Te is gyönyörű vagy-mondtam még mindig hatalmas mosollyal.
-De ne csak álljunk itt.Gyere-mondta,s megfogta egyik bőröndöm.
Becipeltük,majd a nappaliba sétáltunk.Hatalmas.És ízléses.Anyunak mindig is volt érzéke a lakberendezéshez.A fehér,szürke és néhol fekete színek uralták a lakást. Egy lépcső vezetett fel az emeletre.Valószínűleg a hálószobák találhatóak ott.
-Kérsz valamit inni?Teát,vizet?Vagy esetleg valami mást?-kérdezte,és már indult a konyha felé.
-Egy teát elfogadnék-mondtam,s követtem.
Ő csak bólintott,s már elő is vett két bögrét.Leültem az asztalhoz.A konyha is gyönyörű volt.Fogadni mertem volna,hogy az az egész ház gyönyörű.Anya még mindig csodás,akárcsak eddig.Ő is változott két év alatt,de még mindig ugyan olyan törődő,mint volt.
-Tessék-mondta,s leült elém.-És mesélj.Mi történt veled?-kérdezte kíváncsian.
-Leérettségiztem,és dolgoztam egy kis boltban,aztán most itt vagyok-mondtam.
-És,a fiúkkal mi a helyzet?-nézett rám mosolyogva.
-Volt egy barátom.Niallnek hívták,de volt köztünk egy kis konfliktus,így elváltak útjaink-meséltem.
-Meddig voltatok együtt?-kérdezte.
-Körülbelül három évig.Pár hónapja szakítottunk-mondtam,s kortyoltam egyet teámból.-És veled? Mi a helyzet?-mosolyodtam el.
-Hát....
Hirtelen abba hagyta mondandóját,mikor egy srác jelent meg az ajtófélfának dőlve.Csak egy alsónadrág volt rajta.Testét tetoválások borították.Göndör,barna haja vállára hullott. Zöld szemei pedig csak úgy égettek.
-Jó reggelt-mondta,s egy puszit nyomott anyám arcára.-Ő a lányod igaz?Szia.Harry vagyok.Harry Styles-mondta,s kezét nyújtotta felém.
-Öhm,szia.Taissa vagyok-mondtam meglepődötten,de elfogadtam a kéznyújtást.
-Taissa,ő a barátom-mondta anya,s Harryhez bújt.
Mi? Ez most komoly? Anyámnak barátja van? És nem is szólt? És..és egyáltalán mióta? És hány éves ez a gyerek? Túl fiatal anyámhoz.20 körül lehet.Anyám meg....42 éves.Ez..huh.Mi?
-Örülök-mondtam,s egy erőltetett mosolyt jelenítettem meg arcomon.
-Én is örülök-mondta Harry,s szemével végigmért.
Egy mosoly jelent meg arcán.
-Készítek egy kávét.Megvártok a nappaliban?-kérdezte anya,s felállt.
-Persze-mondta Harry,s a nappaliba indult.
Kicsit hezitáltam,majd én is elindultam utána.Vele szembe ültem le,egy fehér bőrkanapéra. Szótlanul ültünk egymással szemben.Éreztem,hogy tekintete rajtam pihen.Szinte égette testem.Ez elég kellemetlen. Remélem,hogy szereti anyámat,ez a...nem is tudom milyen szót használjak erre a...férfira. Arcára néztem,és pimasz mosoly jelent meg rajta. Azt hiszem,egy kicsit megijeszt.De közben undorítónak tartom ezt az alakot.
-Itt is vagyok-mondja anya mosolyogva,s lehuppan Harry mellé.
-Köszönöm-mondja,s egy puszit nyom anyu arcára.
-Gyere.Megmutatom a szobád-mondta,s felállt.
Megfogtuk bőröndjeimet.Harry is segített,így könnyebben felcipeltük őket a lépcsőn.
-Tadaaa!-mondta anya,s kinyitotta az ajtót.
Hatalmas ez a szoba.És gyönyörű.Egy hatalmas ágy van a közepén,fehér párnákkal és huzattal.Mellette éjjeli szekrények.Az ágy felett egy hatalmas kép,ami egy vízesést ábrázol. Lámpák,és még több kép is elvan helyezve a szobában. A fal szürkés színben pompázott. Egy szekrény is elhelyezkedik,ami szintén hatalmas. És még két ajtó van a szobámban.Az egyik átlátszó üveges,így láttam,hogy a teraszra néz.A másik ajtóra néztem,majd Harry megszólalt.
-Ott egy fürdőszoba van.Ami csakis a tied-mondta mosolyogva.
Anya pedig bólintva helyeselte ezt.
-Tetszik?-nézett rám.
-Igen,ez gyönyörű-mosolyogtam,s megöleltem anyát.


Elég sokáig beszélgettem anyáékkal.Mint kiderült,Harry 21 éves,és már fél éve anyámmal él.Szobámba sétáltam,majd leültem ágyamra,és elkezdtem kipakolni ruháimat.Rendezetten bepakoltam őket a szekrénybe.Kemény egy órába telt mire mindent elpakoltam.Fáradtan zuhantam ágyamra.Nagyon kényelmes és puha.Már most eltudtam volna rajta aludni.De még zuhanyoznom kell,és fogat is mosnom. Elővettem egy tiszta bugyit szekrényemből,és pizsamámat. A fürdőbe sétáltam, ruháimat addig felakasztottam,majd a zuhany alá vetettem magam.Űbergyors sebességgel zuhanyoztam.Megtörölköztem,aztán magamra kaptam ruhámat.Fogat mostam,és vetettem is magam az ágyba.Pár perc múlva hangokat hallottam a földszintről.Mintha anya és Harry veszekednének.Kiszálltam az ágyamból,és halkan kimentem az ajtón.A lépcsőhöz sétáltam,de nem mentem le a földszintre.
-Nem!Sajnálom Harry.Ehhez most nincs kedvem.Fáradt vagyok,és reggel dolgoznom kell-mondta anyám,és ellökte magától Harryt.
-Sosincs hozzá kedved,ahogy semmi máshoz sem-mérgelődött Harry,majd elindult felfelé.
Gyorsan szobámba szaladtam,és becsuktam magam mögött az ajtót.Hallottam hogy csapódik az ajtó.Valószínűleg Harry a szobájukba ment.Kilestem ajtómon,majd láttam hogy anyám is felfelé indult.Becsuktam az ajtót,és ismét ágyamba feküdtem.Halk susmogást hallottam anyáék szobájából. Pár percig még hallottam,aztán vége lett.Becsuktam szemem,s aludtam.

2015. augusztus 15., szombat

Prológus

Sziasztok! Úgy éreztem bele kell kezdenem ennek a történetnek az írásába.Remélem,hogy tetszeni fog nektek,és hogy felkelti az érdeklődéseteket.Ez a rész nem lesz olyan borzasztóan hosszú,de remélem nem bánjátok.Ez még csak a prológus,és a részeket pedig hosszabbra fogom írni.Szeretném ha jeleznétek valamivel azt felém,hogy tetszik nektek a sztori,és jól is esne. Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást! :) -Kriszti xx

Prológus


Szemeim kipattantak amikor meghallottam a villám csapását kintről.Az eső zuhogott.Az ég szürke,és borús volt.Az órára pillantottam.6:17. Hamarabb keltem mint kellett volna. Itt a nap. Anyához költözöm. Szüleim 2 éve elváltak,és apám a barátnőjéhez költözik.Nem nagyon bírom a nőt,így
apával úgy döntöttünk,hogy anyához költözöm Londonba.Megdörzsöltem szemeimet,majd felültem az ágyon.Szédelegve lassacskán eljutottam a fürdőhöz,majd a zuhany alá vetettem magam. A víz jól esett fáradt testemnek,és felfrissültem.Elzártam a vizet,majd egy törölközőt tekertem testem köré,s egy másikat turbánban fogtam fel fejemen.A szekrényemhez sétáltam,majd elvettem onnan az összeállítást,amit kikészítettem magamnak. Hajam leengedtem,majd átfésültem,és megszárítottam.Csendesen lépkedtem le a lépcsőn.A cuccaimat már tegnap bepakoltam,így ezzel most nem kell foglalkoznom. A konyhába lépve,apám az asztalnál ült,és kávét ivott.
-Jó reggelt-mondtam,s egy puszit adtam homlokára.
-Jó reggelt-engedett el egy mosolyt,majd szürcsölt egy újabbat kávéjából.
Készítettem magamnak egy bögre teát,majd lehuppantam mellé az asztalhoz.Eléggé szokatlan lesz ismét anyával lakni.2 év alatt nem tartottam vele a kapcsolatot,csak néhányszor beszéltünk telefonon. Amikor én kerestem,folyton arról beszélt,hogy mennyire elfoglalt.Nem tudom miért lehetett annyira elfoglalt.
-Kincsem lassan indulni kéne-mondja apám.
Én csak bólintottam egyet,majd a bögrémet a mosogatóba tettem.Felmentem az emeletre,majd még egyszer körbenéztem a szobámban. Megfogtam telefonomat,zsebre tettem,majd a bőröndjeimet apával a kocsiba tettük.Bevágódtam az anyós ülésre,majd elindultunk.Az eső kopogott az autó ablakán. Fülhallgatómból Ed Sheeran-Photograph című száma hallatszott. Körülbelül két órás út állt előttünk. Kicsit izgatott voltam,hisz két éve nem láttam anyát.Egyáltalán örül annak,hogy hozzá költözöm? Igaz,a telefonban azt mondta,hogy nagyon örül ennek,viszont nem voltam ebben biztos. Apámmal sokat veszekedtek,így a válásnál kötöttek ki.


Házak egymás mellett sorakoztak.Apám leparkolt egy ház előtt. Rám nézett,majd kiszállt.Csomagjaimat kiszedte,és a ház elé segített vinni.Az épületre pillantottam.Fehér,és fekete színben pompázik,egy emelettel. Fehér keretű ablakok,és egy fehér bejárati ajtó.
-Szeretlek apa-öleltem meg,majd elmosolyodtam.
-Én is szeretlek kincsem-mondta,s szorosan magához ölelt.-Amikor tudok,eljövök és meglátogatlak-mondta,majd elengedett.
-Rendben-mondtam bólogatva.
Az autóhoz sétált,majd beszállt.Integetett,s elindult.A bejárati ajtó felé fordultam,majd egy kis hezitálás után,megnyomtam a csengőt.