IV.

Sziasztok! Nagyon sokan olvassátok a blogomat,amiért nagyon hálás vagyok. :) Már 700+ megtekintés van,és még csak kb. 4 napja indult el a blog. Wow! És már 6-an követtek,ami szintén...wow! :D Nagyon köszönöm. Hagyjatok magatok után nyomot! ;) Itt a negyedik rész! :) Jó olvasást!-Kriszti xx

Chapter 4.


Egyre közelebb jött,s nem állt meg.
-Figyelj drága.Én megmondtam neked,hogy fogd be azt a kis szádat.Nem voltam világos?-már olyan közel volt,hogy a falnak nyomott,így szabadulni sem tudtam.-Nem tartozik rád az,hogy mi van anyád
és köztem.Legalábbis egyenlőre nem.Fogalmad sincs semmiről.Jobb ha nem avatkozol bele.Világos?-nézett mélyen a szemembe.
Mozdulatlanul álltam előtt.Nagyot nyeltem.Szívem olyan hevesen vert,hogy majd' kiugrott a helyéről.
-Világos?-kiáltott hangosan.
Én csak bólintottam,majd hátrébb lépett.
-Nem hiszek neked.Még a végén felhívod,és beszámolsz neki.A legjobb lesz,ha ma veled alszom.És nem hagylak egyedül-mondta,s ágyamba ült.
-N-nem.Erre semmi szükség-mondtam remegő hangon.
Nem hívnám fel anyát ezek után.Legalábbis nem ma éjszaka.
-De,igenis szükséges.És most,indulás fürdeni-mondta,s felállt az ágyról.
-Velem fogsz...zuhanyozni?-kérdeztem,s elpirultam.
-Megnyugodhatsz,nem.De bent leszek veled-mondta,s elvigyorodott.-Indulás-mondta,s megfogta karom,és behúzott.
Pár pillanatig csak álltunk egymás előtt,majd megszólalt.
-Ruhában fogsz zuhanyozni?Nem hiszem...vetkőzz!-mondta
-E-előtted?-néztem rá.
-Elfordulok,de semmi több.De aztán siess-mondta,s megfordult.
Pár pillanat hezitálás után,levettem felsőm,és nadrágom.Beledobtam őket a szennyesbe.Levettem fehérneműmet is,majd azokat is a többi után dobtam.Beszálltam a kabinba,s megengedtem a vizet. Szerencsémre, nem annyira átlátszó a kabin,így nem láthatott Harry.
-Helyes a melltartód-mondta,s felnevetett.
Biztosan kivette a szennyes közül.Pont a legegyszerűbb melltartóm volt ma rajtam.Sima fekete,egy kisebb fehér csipkével keretezve.Legalább az alsóneműmet nem fogta ki.
-Na meg persze a bugyikád is-halottam ahogy ismét felkuncog.
Elpirultam.Kár volt elszólnom magam.
-Siethetnél egy kicsit.Vagy menjek be melléd?Segítsek zuhanyozni?-nem láttam az arcát,de tudtam hogy mosolyog.
-Készen vagyok...elfordulnál?-kérdezem,s elzártam a vizet.
-Mennyi baj van veled-mondta,s nevetett.
Megráztam fejem,s egy pillanatra elmosolyodtam.Szétnyitom résnyire a kabint,hogy megbizonyosodjam arról,hogy Harry elfordult.Látom,hogy a fal felé néz,így kiszállok,s leakasztok egy törölközőt,majd magam köré tekertem.Éppen időben,hisz Harry megfordult.
-Na végre-mondta,s már el is kezdett vetkőzni.
Levette felsőjét,majd már nadrágját is a földre dobta.Gyorsan megfordultam.Bármennyire is tetszett a felsőteste,-bár nem sokáig láthattam-férfiasságát nem igazán szeretném látni.
-Ne menj ki amíg készen nem leszek-mondta,s már meg is engedte a vizet.
Felkontyoltam hajam,majd elővettem fogkefémet,s fogamat kezdtem el mosni.Lassan öltöznöm kéne, mielőtt Harry....hoppá.Nincs is bent ruhám.
-Harry..öhm.Nem hoztam be a pizsamám-mondtam miközben lemostam fogkefémet,és a helyére tettem.
-Mindjárt bemegyünk érte a szobádba-mondta,s elzárta a vizet.
Megint elfordultam,hogy ne lássam.Halottam hogy leakaszt egy törölközőt.
-Megfordulhatsz.Bár el sem kellett volna fordulnod-mondta hatalmas vigyorral az arcán.
Megragadta kezemet,s a szobámba mentünk.
-Vedd elő a pizsamád-mondta,miközben leült az ágyamra.
Szorosan fogtam magam előtt a törölközőt,nehogy leessen rólam.Odasétáltam szekrényemhez,majd egy tiszta alsóneműt,meg egy felsőt és rövidnadrágot halásztam elő.
-Bemehetek..átöltözni?-intettem a fürdő felé.
-Maradj csak..itt is jó lesz-mondta,s ismét felkuncogott.
Az ágyon ült,így én a szoba másik végébe sétáltam,hogy átöltözzek.Leeresztettem magamról a törölközőt,majd amilyen gyorsan csak tudtam,felkaptam magamra alsóneműm.
-Helyes kis popsid van-mondta.
Nem számoltam azzal,hogy az utcáról beszűrődő fény,kellően megvilágít ahhoz,hogy látszódjam. Gyorsan magamra kaptam a maradék ruhadarabokat is,majd leengedtem a hajam.
-Rendben.Most átjössz velem,hogy átöltözzem,aztán visszajövünk-mondta,s átvezetett a szobájukba.
Nem nagyon láttam,hisz itt is sötét volt.
-Ne nyúlj semmihez-mondta,s a szekrényéhez sétált.
Magára kapta boxerét,majd már indult is vissza felém,az ajtóhoz.Nem nagyon vacakol a ruhadarabokkal.Visszasétáltunk szobámba,majd az ágyamba vetette magát.
-Mellettem fogsz aludni?-kérdeztem kissé megilletődve.
-Igen.Ugye nem gondoltad hogy majd a földre fekszem?Na gyere-mondta,s intett kezével.
Az az undorító mosoly,ami mégis helyes,ott ült arcán.Egész este nem tudta levakarni magáról.
-Jó éjt-mondta,s oldalára feküdt.
Én hanyatt feküdtem,majd az ablakon bámultam ki. Nagyon fura ez az este.Megértem,hogy nem akarja hogy szóljak anyának arról,hogy miket mond,és hogyan viselkedik velem. De ha annyira zavarja az,hogy én elakarom mondani anyának,-ami szerintem eléggé érthető-akkor miért nem hagyja abba?Nagy gondolkodásom közepette felültem.Annyira fura ez az egész dolog.Úgy viselkednek anyával,mintha nem is szeretnék egymást.Legalábbis Harryn azt látom.Vagyis úgy tűnik,mintha nem is szeretné,csak megszokásból,vagy kényszerből lenne vele.
-Hmmm-fújtam ki,kissé hangosan a levegőt.
-Miért nem alszol?-morogta,s felült,majd felkapcsolta az éjjeli lámpát.
-Semmi..csak..csak gondolkodtam-mondtam,majd beletúrtam hajamba.
-Az mi a kezeden?-kérdezte,s megfogta karomat.
Azt a helyet nézte,ahol Louis megszorított.Nem is igazán figyeltem,de eléggé meglátszik a helye.
-Taissa!Mi az ott a kezeden?-nézett a szemembe.
-Semmi különös.Louis tette.Amikor megszorított-mondtam,s elengedte a kezem.
-Fáj?-kérdezte.
Gyenge,és nyugodt a hangja.
-Nem-mondtam.
Elbambultam.Olyan mintha megbabonázott volna.Szemem felsőtestére tévedt,s szemeim végigfuttattam tetoválásain.A madarak,és a pillangó fel-le mozgott miközben Harry levegőt vett.Alsó ajkamba haraptam.Visszanéztem arcára,s láttam hogy elmosolyodik.Észrevette hogy néztem.Basszus Taissa!
-Öhm..aludni kéne.Fáradt vagyok-hazudtam,s lefeküdtem.
Elfordultam a másik irányba hogy ne lássam arcát.Lekapcsolta a lámpát majd ő is lefeküdt.
-Jó éjt Taissa-mondta,s halkan felkuncogott.
-Jó éjt-mondtam olyan halkan,hogy szinte csak én hallottam.